Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti előzetes adatai szerint december második hetében is tovább emelkedett a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága, 76 milliárd forinttal 25 911-re. Ezzel pedig - sorrendben a harmadik egymást követő héten - jelent újabb történelmi rekordot.
A mostani változások önmagában sem túl kedvezőek, az "időzítés" viszont a lehető legrosszabb. Az év ezen szakaszában ugyanis már inkább az adósság csökkentésnek kellene megmutatkoznia.
A helyzet ugyanis abból a szempontból aggasztónak tűnhet, hogy év végére így még nagyobb adósság leépítésre lesz szükség annak érdekében, hogy elérjük a 2014-hez képest legalább minimálisan csökkenő adósságrátát, vagyis 76,1 százalékot. Az aktuális tényadat és a cél közötti minél nagyobb differencia pedig értelemszerűen mindig nagyobb kockázatokat rejt magában.
A kormányzati adósságon felül az államháztartás rendszerében vannak még egyéb tartozások is, melyek nagysága a jegybank harmadik negyedéves adatai szerint 856 milliárd forintot tettek ki. Ennek és a kormányzati adósságnak az összegét az ÁKK által használt GDP-re vetítve jelenleg 79,7 százalékos rátát kapunk. Vagyis 3,6 százalékpontos csökkenésre lesz szükség a következő két hétben a 76,1 százalék elérésére.
Nominálisan ez 939 milliárd forintot jelent abban az esetben, ha év végére elérjük a kormányzati prognózisban szereplő 33 940,6 milliárdos GDP-t.
A helyzet viszont annyira mégsem rossz
A kormányzati adósság növekedéséből kiindulva még akár aggódhatnának is Orbánék, valójában ennek ellenére is viszonylag könnyen elérhetik el a céljukat. Az adósság 939 milliárdos csökkentéséhez ugyanis bőven megvan a fedezetük, hiszen 2066 milliárd forint van a jegybanknál vezetett kincstári egységes számlán (KESZ), melynek állományát az utóbbi években rendre alaposan lecsökkentették. Ahogy korábbi cikkünkben számoltuk, a 2014-es adatokból kiindulva kicsit több mint 1000 milliárdos mozgástere van itt a kormánynak.
Ebből végrehajthatnak előtörlesztéseket, de visszafizethetik azt az egymilliárd eurós PEMÁK-állományt is, mely decemberben fog lejárni. Ez közel 310 milliárdos adósságcsökkenést fog jelenteni.
Emellett a jegybank, mint közvetítő segítségével 301 milliárd forintnyi devizakötvényt vehetnek vissza. Az MNB előzetes mérlege szerint ugyanis ennyit vásárolt vissza már a jegybank július óta a másodpiacon. Igaz, a decemberi állományt nem ismerjük még.
Így összesen 611 milliárd forint adósságcsökkentés már meg is valósult két tételnek köszönhetően. A fennmaradó 328 milliárd forintnyi adósságot pedig többféle módon "tüntethetik el" Orbánék:
- visszavásárolhatnak még PEMÁK-ot a kormányközeli cégektől,
- előtörlesztéseket hajthatnak végre,
- végül, de nem utolsó sorban a forint év végi árfolyama is rásegíthet a folyamatokra. Igaz, ugyanakkora eséllyel nehezítheti is a helyzetet.
Minden attól függ, hogy a tavalyi év végi 314,89 forintos euróárfolyamhoz képest idén december 31-én hogy fog állni a hazai fizetőeszköz. Ha ez alatt lesz, és erősebb lesz a forint, akkor az apaszthatja az adósságot, mivel annak közel 30 százaléka továbbra is devizában denominált. Ha viszont a jelenlegi árfolyamszint marad, netán tovább gyengülne a forint, akkor az csak tovább növelné az adósságot.
Székely Sarolta
mfor.hu
