Ahogy arra a pénzügyi számlák harmadik negyedéves elemzése során felhívtuk a figyelmet, a jegybank által november közepén közölt előzetes adatokat valószínűleg felfele kell majd módosítani. Az előrejelzésünkhöz semmilyen varázsgömbre nem volt szükség, pusztán egyszerű logika mentén látható volt, hogy a bruttó, névértékén számolt adósság 79,7, illetve a nettó tartozás 62,2 százalékos GDP-arányos szintje emelkedni fog. A 2012-es teljes éves (nominális) GDP-t a KSH ugyanis szeptember végén csökkentette, ugyanakkor a negyedéves bontású számokat akkor még nem frissítette. De ha valami éves szinten csökken, akkor nagy valószínűség szerint annak negyedéves felbontásai is kisebbek lesznek, illetve az abból számolt 2013-as értékei is.
Márpedig ha a GDP kisebb, mint ahogy azt korábban számolták, akkor minden GDP-arányos mutató értéke kisebb lesz, hiszen nagyobb a tört nevezője. Így is lett, az MNB végleges harmadik negyedéves pénzügyi számai alapján az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított 23 089 milliárd forintos adóssága a GDP-re vetítve 80,2 százalékot, míg a nettó tartozás (a fenti adósságból levonva az állam pénzügyi eszközeinek 7819 milliárdos értékét) 18 101 milliárdja 62,9 százalékot tesz ki.
A második negyedévhez képesti csökkenés elsősorban az IMF-előtörlesztés eredménye
Ez utóbbi, vagyis a nettó tartozás értéke az elmúlt időszakban töretlenül emelkedik, ami arra vezethető vissza, hogy egyre kevesebb pénzügyi eszközt birtokol az állam. Ha ezt a piac a kockázati felárak érdemi növekedése nélkül el tudja fogadni, akkor az költségvetési szempontból megtakarítást jelent. Ezt próbáltuk elemezni a már említett, Folyamatosan nő a magyar állam nettó tartozása cikkünk második részében is.
Finanszírozási képességek
A GDP revíziója a pénzügyi számlákból kiolvasható finanszírozási képességeket is módosította. Az államháztartás a harmadik negyedévben 3 százaléknyi GDP-arányos pénzügyi hiányt hozott össze, így a szeptemberrel végződött éves hiánymutató 2,6 százalékra emelkedett a júniusi 2,2-höz képest. A fiskális fegyelem enyhülése mellett a háztartások szigora is "tompult", ugyanis a negyedéves megtakarítás mértéke mindössze 3 százalék volt, ami 2011 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb.
E két makrogazdasági szereplő magatartása a magasabb GDP-növekedés irányába mutat, ugyanakkor a nem pénzügyi vállalatok 5,4 százalékos megtakarítása rekordra futott, ami a harmadik negyedéves beruházási adatok felfutása mellett meglepőnek tűnik. A fenti változások eredményeképpen a nem rezidensek finanszírozási képessége továbbra is alacsony, -6,9 százalék, ami azt mutatja, hogy a nemzetgazdaság külföldi forrásoktól való függése folyamatosan épül le.
mfor.hu
