Mit kell tennünk az euróért?
Magyarországnak négy lépésre lenne szüksége ahhoz, hogy belátható időn belül bevezethesse az eurót, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei ezt "A tudatos gazdaságpolitika négyese" néven vázolták fel. Az első ilyen lépés az inflációs várakozások lehorgonyzása lenne az euróövezet szintjén, a szakértők szerint ez a lehorgonyzott inflációs cél 2 százalék körül lehetne. Jelenleg a jegybank célja a 3 százalékos infláció elérése.
A második szükséges lépés a fiskális mozgástér növelése. "A most bajba jutott országok közül Írország és Spanyolország esetében látszólag prudens volt a fiskális politika a válság előtt, míg Görögország és Portugália egyértelműen nem felelt meg a pénzügyi szabályoknak" - emelte ki Kovács Mihály András, az elemzést készítő stáb vezetője. Hozzátette: a mozgástér növelése azért is szükséges, mert egy vártnál nagyobb gazdasági visszaesés komoly költségvetési kockázatokat hordoz.
Többet nyújtunk, mint egy hagyományos kereskedési rendszer
"Magyarországnak 50 százalék körüli államadósságszintet érdemes megcéloznia a fiskális mozgástér növeléséhez" - mondta Kovács Mihály András. A jegybank szakembere szerint a jelenleg ismert kormányzati intézkedésekkel 56-57 százalékra csökkenne az államadósság a GDP arányában, vagyis az 50 százalék alatti szinthez még további intézkedésekre lenne szükség. Az MNB elemzője kiemelte még, hogy az államadósság aránya mellett kockázatot jelent az adósság szerkezete, ugyanis minél nagyobb a külföldi finanszírozás aránya, annál kockázatosabb az adósság finanszírozása.
A harmadik szükséges lépés a hatékonyabb makroprudenciális szabályozás, melynek során függetlenségre, elszámoltathatóságra és nyilvános kontrollra lenne szükség. "Sokáig a nemzetközi szakirodalomban is kérdéses volt, meg kell-e előzni a hitelbummokat vagy elég utólag reagálni, mostanra viszont mindenki belátta, hogy folyamatos nyomon követés szükséges. Magyarországon a válság tanulsága, hogy nem volt és azóta sem alakult ki megfelelő makroprudenciális intézményrendszer, a devizahitelezés felfutása is ennek kudarcát mutatja. Érdemes lenne egy tiszta intézményrendszert kialakítani, hogy a hitelciklusok kezelhetők legyenek" - emelte ki Kovács Mihály András.
A fenti három cél mellett a jegybank szerint a munkaerőpiac rugalmasságának emelésére lenne szükség az euróbezetés előtt. Az egyik fő probléma, hogy a béreloszlás alján hiányzik az alkalmazkodás, ebben sokszor explicit korlát a minimálbér. További probléma, hogy Magyarországon az európai átlagnál lényegesen nagyobbak a munkaerőpiac regionális különbségei.
A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban az MNB elemzője kiemelte: a munkát terhelő adószint mérséklése, a szociális transzferek szigorítása, a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítése, munkaidőszámla bevezetlése és a bérlakáspiac erősítése kedvező irányú, ugyanakkor kedvezőtlen az adójóváírás kivezetése, mivel ez pont azokat a rétegeket sújtja, akiknek a termelékenysége és a munkaerőkínálata alacsony, ezért nem ösztönzi arra a kormány, hogy munkát vállaljon, illetve ha vállal, akkor magasabb lesz az elvárt bér. Bizonytalanul ítélhető meg a munkanélküli segély idejének csökkentése és a közfoglalkoztatás erősítése. Utóbbi jobb, mint a segély, de a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a közmunkák nem segítik a piaci foglalkoztathatóságot - hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón.
A jegybank meglátása szerint a versenyszféra foglalkoztatottságának hatékony emeléséhez az alacsony képzettségű foglalkoztatás könnyített adóterhelésére (pl. adójóváírás), valamint hatékonyabb aktív munkaerőpiaci politikákra lenne szükség.
A nyertesek között lehetnénk
A jegybank szerint egyelőre nincs céldátum az euró bevezetését illetően, azonban azért érdemes már most foglalkozni a kérdéssel, mert az eurózóna előnyei csak komoly gazdaságpolitikai felkészüléssel aknázhatók ki. A csatlakozás előnye leginkább az árfolyamingadozás megszűnésében, a stabilitási védőernyőben és a verseny erősítésében mutatkozna meg - emelte ki Kovács Mihály András. Kockázatos lehet ugyanakkor, ha a gazdaság nem tud megfelelően alkalmazkodni a csökkenő reálkamat-környezethez és az erősödő versenyhez.
Az MNB szerint az eddigi példák azt mutatják, hogy azok az országok tudnak leginkább profitálni az eurózónából, melyek kicsik és erősen kapcsolódnak az övezet központjához. Ennek alapján pedig Magyarország számára is kedvező lehetne a közös deviza bevezetése. A jegybank szerint elsősorban a növekvő reálgazdasági integráció és az erősödő verseny lenne előnyös a magyar gazdaság számára, emellett nőhetne a jegybank pénzügyi stabilitás szempotnjából vett hatékonysága. Ugyanakkor a magyar ingatlanpiac érzékenyen reagálhatna a belépéssel járó kamatcsökkenésre, hiszen magas a saját lakások aránya, a lakáshoz jutás pedig időről időre kormányzati cél.
Kell nekünk a problémás euró?
Az MNB hétfőn ismertetett tanulmánya az eurózóna problémáira is kitér. Ezek egy része szerintük globális folyamatokra vezethető vissza, mások viszont a fegyelmezetlen egyedi gazdaságpolitika következményei (lásd Görögország és Portugália). A harmadik ok pedig az EU intézményrendszerének gyengeségében keresendő, hiányzik a hatékony intézményrendszer a válságkezelésre. Emiatt a válságkezelés folyamata politikai alkukra volt bízva, ami nem volt hatékony eddig.
"Az euróövezet összességében jobban néz ki, mint az Egyesült Államok, a piac mégis kockázatosabnak árazza. Ha mindez nem a fundamentumokból fakad, akkor az intézményi gyengeséggel magyarázható" - vázolta fel az MNB szakembere. Kovács Mihály András szerint az eurózóna legnagyobb kihívása a kockázatközösség és az erkölcsi kockázat közti egyensúly megtalálása lesz. A válságban történtek lépések a jó irányban, de lasan. A kedvező lépések közé tartozik a fiskális szabályok erősítése, a magányszektor eladósodottságának kontrollja.
"Az övezet nem föderális berendezkedésű, ezért van szükség állandó válságkezelő intézményekre, ez viszont az erkölcsi kockázat melegágya lehet, ha a túlzott eladósodás megelőzésére kialakított szabályok betartása elmarad" - foglalta össze a kihívást a jegybank tanulmánya.
Beke Károly
mfor.hu
