Még nincs zsebben a megállapodás?
A kormány még tavaly novemberben jelentette be, hogy újabb hitelmegállapodást szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, azóta azonban nem sok előrelépés történt az ügyben, csak informális tárgyalásokig jutottunk. A hivatalos tárgyalások megkezdése valószínűleg az Európai Bizottság ellenkezésén bukott meg, a hírek szerint az IMF már hajlana az egyeztetésekre, azonban Brüsszel feltételeket támasztott.
Az EB több magyar törvény módosítását szabta a tárgyalások előfeltételéül, egyelőre ezekről zajlanak a tárgyalások. A magyar kormány azt már bejelentette, hogy eláll a jegybank és a PSZÁF összevonásának ötletétől, azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Simor Andrásra is vonatkozzon a fizetési plafon. Sajtóhírek szerint a bírák nyugdíjazásának előrehozása lehet a legkritikusabb pont, ezen a területen a kormány már tett engedményeket, egyelőre az EU válaszára várunk. A Magyar Nemzet hétfőn azt írta, hogy a kabinet akár a strasbourgi Európai Bíróságig is hajlandó elmenni ebben a kérdésben, ha nem születik megegyezés.
Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor az tovább húzhatja a tárgyalások megkezdésének időpontját. Ráadásul a Mooody's elemzői szerint a Bizottság múlt heti javaslata a kohéziós források befagyasztásáról szintén lassíthatja a megegyezést. Pedig már most is egyre többen veszik elő a török példát, Isztambul 2008-ban bejelentette, hogy hitelt kér a Valutaalaptól, majd másfél évig húzta a tárgyalásokat, mire a nemzetközi hangulat javulásával okafogyottá vált a megegyezés. Sok szakember szerint a magyar kormánytól sem állna távol egy hasonló "trükk", ugyanis a novemberi bejelentés óta jelentősen erősödött a forint és hazánk csődkockázati mutatója is csökkent. Vagyis már a megállapodás híre is pozitív reakciókat váltott ki, csak az a kérdés, meddig tart ki a piac türelme és meddig tudjuk magunkat finanszírozni.
Még van pénz a kincstárban
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban publikált adatai szerint egyelőre nem kell félnünk, hiszen december végén a kormánynak 1522,7 milliárd forintnyi készpénze és betéte volt, ennek legnagyobb része, 1383,1 milliárd a jegybankban elhelyezett betét formájában. Azóta a kormány bevallotta, hogy februárban mintegy 620 millió eurót már átutaltunk az IMF-nek a 2008-ban felvett hitelcsomag első törlesztőrészleteként, vagyis ez csökkenthette a tartalékokat.
Az összesen öt milliárd eurós tartalék egyébként akár teljes egészében fedezheti Magyarország idei devizaszükségleteit, vagyis a korábban vártnál tovább húzhatjuk az újabb hitelcsomag nélkül. Ehhez azonban az kell, hogy a forintkötvények kibocsátása ne akadozzon év közben.
"A forintfinanszírozásban eddig nem volt komoly fennakadás, összességében a terv felett értékesítettünk, a gond csak az, hogy drágán. Persze ez nem jelent azonnali problémát, de hosszabb távon mindenképpen törekedni kellene arra, hogy a forintkötvények hozamai csökkenjenek" - mondta az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A jegybanknál lévő betétek mellett végső esetben a nyugdíjpénztári portfólió fennmaradt részét is piacra dobhatja a kormány, az ÁKK adatai szerint november végén még 790 milliárd forint, vagyis több mint 2 milliárd euró értékben voltak eszközök. Emellett legvégső esetben egyéb vagyon eladása is segíthet, például a tavaly megvett Mol-tulajdonrészen is túl lehet adni, ha égetően szükségünk van pénzre.
Meddig tarthat ki a türelem?
A fentiekből az látszik, hogy a pénz egyelőre kitart, már csak az a kérdés, a piacok türelme meddig tart ki, ha nem lesz megállapodás. Suppan Gergely szerint nem csak a kormánynál pattog a labda, ők ugyanis több mint egy hete elküldték válaszaikat Brüsszelbe, most éppen arra várunk, hogy értékelje azokat a Bizottság.
"Az, hogy meddig húzódhatnak el a tárgyalások, attól függ, hogy az Európai Unió, illetve az Ecofin mikor adja ki a mandátumot a tárgyalódelegációnak. Ilyen ügyekben a pénzügyminiszterek tanácsának kell kimondania a végső szót, ők viszont csak havonta egyszer üléseznek. Ha két héten belül nem sikerül rendezni a vitás kérdéseket, akkor a márciusi ülésen már nem fogják megadni a mandátumot, és áprilisra húzódik az ügy" - vázolta fel a Takarékbank szakembere.
Az elemző szerint az ilyen jellegű megállapodások szinte mindig csúszhatnak néhány hónapot az ügyrend nehézségei miatt, ezért egyáltalán nem tekinthető rendkívülinek az, hogy a jelek szerint nem fog sikerülni az első negyedévben tető alá hozni az egyezséget, ahogy a kormány szerette volna.
Beke Károly
mfor.hu
