EMV-chippel a bankkártyacsalások ellen
A terrorizmus finanszírozásáról szóló előadásában Gál István kiemelte, hogy az jellegzetesen huszadik századi jelenség. Komolyabb problémaként először csak a második világháborút követő időszakban jelentkezett, főként három földrajzi térségben: Nyugat-Európában, Közel-Keleten és Latin-Amerikában. A jövő legfontosabb kihívásai a nukleáris terrorizmus, az ökoterrorizmus, a biológiai terrorizmus és a cyber-terrorizmus.
Minden a bankkártyákkal kezdődött
A pénzügyi szektor elleni elektronikus bűnözés kapcsán Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetője elmondta: ez a korábban Közép-Kelet-Európában teljességgel ismeretlen bűncselekmény-kategória egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon is.
A bankkártyás visszaélések nyitották a sort, ezek során a bűnelkövetők egyre kifinomultabb, innovatívabb módszerekkel dolgoznak.
Ma már nálunk is általánossá vált az internet-használat, széles teret adva az úgynevezett phisingnek, más néven adathalászatnak, jelentős pénzügyi károkat okozva ezzel a felhasználóknak. Ennél a bűncselekménynél ráadásul a lebukás veszélye jóval kisebb, mint például egy fegyveres rablás esetén, nem beszélve arról, hogy viszonylag kis befektetéssel komoly hasznot eredményezhet, hangsúlyozta a főosztályvezető.
Adathalászatról akkor beszélünk, ha a bűnöző egy valódinak látszó, ámde hamis e-maillel, egy álbanki oldalra csalja az ügyfelet, ahol megszerzi tőle a banki tranzakcióhoz szükséges hitelesítési adatokat. A pharming kifejezés pedig az ügyfél hamisított oldalra terelését jelenti. A szervereknek egyébként 0,4 százaléka hamis névszerver, mutatott rá Gazdag Tibor.
Statisztikák szerint a támadások 90-95 százalékának a pénzügyi szektor a célpontja, 2007 óta immár Európában is. Sok mindent elárul, hogy csupán egyedül a Symantec cég havi több mint 10 millió hamis e-mailt észlel és állít meg.
Ezért különösen fontos a számítástechnikai eszközeink kiemelt védelme (tűzfal, vírusvédelem, ad-ware védelem, defender, spamszűrő stb.), valamint a személyes adategyeztetés a bankok felé. Vagyis az óvatosság. A pénzintézetek számára pedig elengedhetetlen hatékony monitoring rendszer működtetése.
Több chip, kevesebb visszaélés
A bankkártyás visszaélések hazai trendjéről szólva Keszy-Harmath Éva, a Magyar Nemzeti Bank fizetési rendszer szakértője hangsúlyozta, hogy ez a bűncselekmény-kategória először 2000-ben ütötte fel a fejét hazánkban, kezdetben igen magas kárösszeget okozva az érintetteknek. 2004-re a kárösszeg harminc százalékkal csökkent, de a tavalyi év első felében megint növekedés figyelhető meg.
A kár teljes összege 2000-ben és 2006-ban volt a legnagyobb. Előbbi évben 279 millió 610 ezer forint körül alakult a felmerült kárérték, míg tavalyelőtt 245 millió 610 ezer forint volt ez az összeg. Jelentős értéket képviselnek e tekintetben az elveszett és ellopott kártyák, de jelentős a hamisított bankkártyák aránya is.
Ezért nagyon fontos lépés az EMV-chippel ellátott bankkártyák arányának növelése. (Nálunk március végén a bankkártyák 31 százaléka volt ezzel a hamisítások ellen védelmet nyújtó chippel felszerelve, míg az euróövezetben 48 százalék ez a mutató. Az ilyen kártyát elfogadó ATM-berendezések aránya itthon negyven, míg az euró övezetben 76 százalék.)
A K&H és az OTP már el is kezdte a migrációt (a csatlakozást az EMV-rendszerhez), amelyet 2008 második felében várhatóan további hat bank követ. 2009-ben szintén hat bank tervezi az indítást.
A többieknél egyelőre még nem született üzleti döntés, tette hozzá Keszy-Harmath Éva. Teljes az EMV chippel ellátott bankkártya-migráció Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában.
Ezekben az országokban erőteljesen csökken a bankkártyalopás és -hamisítás, bár az országhatáron kívüli jogszerűtlen felhasználás még mindig meglehetősen gyakori.
Simon Rita
