A magyar bankszektorban az elmúlt években gyorsan bővült a hitelállomány, amitől a betétállomány növekedése elmaradt - mondta el kérdésünkre Török Zoltán a Raiffeisen elemezője. A számok azt mutatják, hogy a hitelek nagysága 50 százalékkal meghaladja a betétek összegét. Felmerül tehát, hogy a bankrendszer ezt a nagy hitelexpanziót, miként tudja finanszírozni, ha nem a betételeken keresztül. A szakember szerint egyértelműen külső forrásokra szorul a magyar bankszektor, amelyek az ismert okok miatt jócskán megdrágultak az elmúlt félévben. Ezt a költségnövekedést a pénzintézetek különböző mértékben kénytelenek áthárítani az ügyfeleikre. Ez a megemelkedett forrásköltség hatás jelenleg elsősorban a vállalati ügyfeleknél jelenik meg.
A lakossági piacon más a helyzet, mivel itt a verseny más stádiumában van, miközben ugyanis a vállalati piac ugyanis már rég telítődött, a lakossági hitelezés felívelő szakaszban tart. Vagyis ez utóbbi szegmensben a bankok magatartását a piacszerzés határozza meg. Másrészt a lakossági szektorban eleve jóval magasabb "kamat margin" jellemző, ami miatt a bankok számára a költségek lenyelésére van még tér, vagyis nem kell, és feltehetően nem is akarják a megnövekedett forrásköltségeket közvetlenül áthárítani a lakosságra.
Adósságrendező hitelekStatisztikai adatok szerint egyre több háztartásra jellemző, hogy egyszerre több típusú hitellel is rendelkeznek, például személyi kölcsönnel, autókölcsönnel, áruhitellel, melyeknek visszafizetése jelentős terhet jelent a családi költségvetésben. Köztudott, hogy az áruhitelek és a személyi kölcsönök a legdrágábbak közé tartoznak, hiszen THM-jük gyakran meghaladja a 20 százalékot is. Emiatt egyre jellemzőbb sok család esetében, akik párhuzamosan több ilyen jellegű drága hitellel rendelkeznek, hogy szabadulni kívánnak ezektől a kölcsönöktől, elsősorban olyan formában, hogy szabad felhasználású jelzálogkölcsönnel váltják ki meglévő személyi-, autó-, és áruhitelüket. 2007 végén ezermilliárd forintot tett ki a devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya idehaza, s a tavalyi év során 400 milliárd forintot meghaladó összegű volt az új hitelkihelyezés e termékkörben.
Piaci becslések szerint a szabad felhasználású jelzálogkölcsönök több mint harmadát ma már adósságrendezéshez veszik igénybe. Ebben persze semmi meglepő sincsen, hiszen a futamidő meghosszabbításának és a sokkal kedvezőbb THM-nek köszönhetően a korábbi személyi-, autó-, és áruhitel törlesztő részletek együttes összegét felére, vagy akár harmadára is csökkentheti a hitelfelvevő. Különösen igaz ez a mostani időszakban, hiszen a pénzintézetek többsége a hosszabb futamidő és alacsonyabb törlesztő részlet mellett további kedvezmények biztosításával kívánja segíteni a hitelhez jutást.
Dávid Gábor a Citibank marketing igazgatója szerint néhány bank - hasonlóan a személyi hitelekhez - alacsonyabb hitelösszeg esetén elkezdte ezeket a hiteleket is gyorsított formában folyósítani, tehát csökkentett dokumentáció is elégséges a hitelfelvételhez, vagy nem kérnek például értékbecslést, de inkább az a jellemző, hogy a legtöbb bank az ügyfél kezdeti kifizetésein igyekszik könnyíteni.
Takarékszövetkezetek kedvező helyzetbenCsicsáky Péter a Takarékbank vezérigazgatója az mfor.hu-nak elmondta, hogy a takarékszövetkezetek igen szerencsés helyzetben vannak, mert a betét állományuk duplája a hitelállományuknak. Ez persze azt is jelenti, hogy a pénzintézetek nem elég hatékonyak a hitelezés területén, de a mostani szituációban ez inkább szerencsének fogható fel.
A legtöbb takarékszövetkezet így saját forrásból tudja finanszírozni a hitelezését, nincs szükségük külső forrásokra. Ebből következően őket a nemzetközi pénzügyi piacokon bekövetkezett költségnövekedés alig érinti őket. Mint Csicsáky Péter fogalmazott, figyelik a piacot és a marzsokat, és ha alkalom nyílik rá, akkor növelni szándékoznak a profitjukat.
Deviza alapú jelzáloghitel a sláger
Úgy tűnik, hogy lakossági hitelezésben a jelzáloghitelek veszik át a főszerepet – hangzott el egy múlt heti szakkonferencián. Egyre jellemzőbb, hogy drága lakossági hiteleket jóval olcsóbb jelzáloghitelekre cseréli a lakosság. Sőt egyes társadalmi csoportokban fogyasztás kisimítás céljából terjed az úgynevezett szabad felhasználású jelzáloghitel. Az is kiderült, hogy a hitelek nagy része ma már devizaalapú, amely hosszú távon megérheti az ügyfél számára. A magyar gazdaság ugyanis az euró zónához konvergál, ami hosszabb távon jelentős árfolyam emelkedést vetít előre.
V.M.I.
