A törvénytervezet ugyanakkor utalt arra, hogy szükség esetén ez az összeg - 20 százalékkal - 148 milliárd euróra emelkedhet, azaz adott esetben a német állam ilyen hitelösszegre vállalna garanciát. A tervezettel kapcsolatban részletek egyelőre nem ismeretesek, de szerdán ismerté vált, hogy annak parlamenti megvitatása jövő héten várható. Mivel rendkívül nagy összegű német részvételről, illetve állami garanciavállalásról van szó, Angela Merkel kancellárnak arra lenne szüksége, hogy a tervezet a lehető legnagyobb támogatással kerüljön elfogadásra. Mégpedig jóval nagyobb támogatással, mint az elmúlt héten elfogadott, a Görögországnak nyújtandó segélycsomagban való, 22,4 milliárdos német részvételt előirányzó törvénytervezet, a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem adta áldását ahhoz.
Ráadásul azóta a parlamenti erőviszonyokban is változás következett be, a múlt hét végi észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások eredményeként ugyanis a kormánykoalíció elvesztette többségét a felsőházban, a Bundesratban, azaz még inkább ráutalt az ellenzéki támogatásra.
Szakértők szerint az alkudozásokat éppen ezért a kölcsönös "adok-kapok" határozza meg. Mivel a "görög járvány" terjedésének és ennek kapcsán az euró stabilitásának megőrzéséről van szó, a szociáldemokraták sem vállalhatják különösebb indok nélkül a tervezet megtorpedózását. Ezért inkább arra törekszenek, hogy az esetleges támogatás fejében minél többet kapjanak, így például azt a nézetük szerint a spekulációk megakadályozását hivatott pénzpiaci tranzakciós adót, amelyet a kormánykoalíciós pártok az elmúlt heti görög szavazás előtt még lesöpörtek az asztalról. Általános megítélés szerint most azonban nagyobb esélyük van az általuk szorgalmazott adó elfogadtatására, különös tekintettel arra, hogy a kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU is felsorakozott melléjük. Az SPD-hez hasonlóan ugyancsak ellenzéki Zöldek pedig szintén előfeltételekhez kötik a tervezet jóváhagyását, hangoztatva, hogy nem csupán a kialakult válság tüneteit kell leküzdeni, hanem az okok ellen kell felvenni a harcot. Ezért a környezetvédők a többi között egy független hitelminősítő intézet felállítását, a a magánbankok közreműködését sürgetik.
Mindezzel párhuzamosan egyfajta takarékoskodási hullám indult Németországban. Merkel kancellár kedden jelentette be, hogy a koalíciós megállapodásban foglaltak ellenére belátható időn belül mégsem lesz adócsökkentés. A kancellár szerint a jelenlegi helyzetben elsődleges az államháztartás szanálása, ezért adócsökkentés legkorábban 2013-ban lehet. Közben több magas rangú konzervatív politikus szerdán újabb takarékossági követeléssel állt elő. Roland Koch hesseni miniszterelnök - aki a CDU-ban a pártelnök Merkel helyettese - az oktatási és a szociális kiadások lefaragását sürgette. Koch radikális követelései olyan meglepetést okoztak, hogy attól a kormány egyes konzervatív, illetve liberális miniszterei egyaránt elhatárolták magukat.
A kialakult helyzetben Merkel kancellár számára külön terhet jelent, hogy pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble tartósan beteg. Egy ellene elkövetett merénylet miatt hosszú idő óta tolószékhez kötött Schäuble egészségi állapota már hónapokkal ezelőtt megrendült, és az uniós pénzügyminiszterek legutóbbi, brüsszeli tanácskozásáról - állítólagosan gyógyszerallergia miatt - kórházba szállították. Felépülése szerdai értesülések szerint hosszabb időt vesz igénybe, miközben mind többen kételkednek abban, hogy el tudja-e látni hivatalát.
Egy neves német gazdasági szakértő szerdán úgy vélekedett, hogy a hét elején elfogadott, rekord méretű mentőcsomag csak a fellélegzéshez elegendő. A Kieli Világgazdaságkutató Intézet vezetője, Denis Snower egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy nézete szerint a csomag nem az utolsó szót jelenti. A szakértő szerint a pénzpiacok szabályozása nem megfelelő, ezen kívül az euróövezet tagállamainak a jövőben jóval nagyobb pénzügyi-költségvetési fegyelmet kellene tanúsítaniuk.
MTI/Menedzsment Fórum
