2013. július 26. 04:04

A jelenlegi kormány szinte minden ágazatban megjelent: tulajdont szerzett, felvásárolt, vagy épp másokat versenyhátrányba sodró intézkedésekről döntött. Államosítási "napló" mfor.hu szerkesztésben.

Az elmúlt három évben az Orbán-kormány nevével mondhatni összeforrt a minél nagyobb állami szerepvállalás fogalma, hiszen számos olyan terület van, ahova "betette a lábát". Legutóbb épp a betétesek megmentése érdekében a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását tűzte ki célul annak ellenére, hogy az érintettek többször is felszólaltak a tervezett lépések ellen. Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke például megígérte, hogy minden hazai és ha kell, európai fórumon jogorvoslatot fognak kezdeményezni.

Ennek apropóján az mfor.hu igyekezett összeszedni azokat a cégeket, ágazatokat, ahol az Orbán-kormány 2010 óta megjelent.

Magánnyugdíj-pénztárak

Az első és azóta is talán az egyik legnagyobb jelentőségű mozzanata volt a kormánynak a magánnyugdíjpénztári vagyon "einstandolása" és a nyugdíjrendszer második pillérének ilyen módon történő kivéreztetetése. A lépést 2010 októberében jelentették be, és akkor még úgy szólt a fáma, hogy aki nem lép át az állami rendszerbe, lemondhat az állami nyugdíjról, csak a nyugdíjpénztári megtakarításaira számíthat idős korában. Az átlépőknek pedig egyéni számlákat, pontos nyilvántartást ígértek. Az akkori indoklás szerint minderre azért volt szükség, mert a rendszer nem fenntartható, nagyon nagy a költségvonzata, és így megszüntethető az az óriási lyuk, ami a nyugdíjkasszában tátongott. A tagok 97 százaléka át is lépett az állami pillérbe, az átvett 3000 milliárdos vagyonból - az államadósság visszafizetésére fordított tételek miatt - viszont mára annak 10 százaléka maradt meg.

Restik a MÁV kézében

Döntő mértékben állami tulajdonba került a vasútállomások restijét működtető társaság, melyért a kormány tavaly 2 milliárd forintot fizetett ki, 85,58 százalékos tulajdont szerezve a cégben. A cégekre egyébként a kormányablakok működtetése érdekében volt szüksége az államnak az akkori indoklás szerint.

A tulajdonosváltás a cég működésében - legalábbis pénzügyi szempontból - drasztikus változást nem hozott. A 2011-es 39,4 milliárd után 42,3 milliárdos árbevételt realizáltak, melyből végül 2011-ben 454 millió, tavaly pedig 569 millió nyereség maradt.

Cafeteria piac

Bár itt a szó klasszikus értelmében államosítás nem történt, az állami szerepvállalással gyakorlatilag ellehetetlenítette a kormány a külföldi cégeket. Tette mindezt úgy, hogy az állam által kibocsátott utalványokat a piaci versenytársakéhoz képest jóval kisebb adóval terhelte meg. Így, különösen az elmúlt évek szűkös gazdasági helyzetében a vállalatok értelemszerűen az olcsóbb terméket választják. Az már egy másik kérdés, hogy a piacra lépés óta az állami cafeteria terhe is jókorát veszített előnyéből az adóemelés miatt.

A kormány egyébként azzal indokolta ezt a lépést, hogy így az utalványokon szerzett nyereség itthon marad, azt pedig szociális célokra fordítják majd, ami egyébként meg is valósult a szociális üdültetés (Erzsébet-program) formájában. Az EU nem ért egyet a piac átrendezésével, az ügy végére azonban még nem került pont, egyelőre folyamatában van a kötelezettségszegési eljárás.

Mol-részvények visszavétele, Rába többségi tulajdon

A Surgutneftegaztól visszavásárolt Mol részvénypakettel az állam 21,02 százalékos tulajdonrészt szerzett a társaságban, amit a nyugdíjvagyonban lévő papírokkal és egy rejtélyes módon szerzett 0,8 százalékos részesedéssel 25 százalékos tulajdoni hányadra emeltek.

Az ügylet óta eltelt két évben az állam az osztalékkal együtt is 110 milliárdos veszteséget hozott össze, amivel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nem realizált mínusz, hiszen a papírokat nem adta el az állam, így ez csak egy aktuális állapotot tükröz.

A Mollal ellentétben a Rábában többségi tulajdont szerzett az állam, részvényenként 815 forintért 73,67 százalékos tulajdont vásárolt. Jelenleg az árfolyam 900 forint körül mozog, tehát az aktuális állapot szerint mindenképpen nyereséges üzletet kötöttetek Orbánék, amikor a vásárlásról döntöttek. 

Takarékbank, majd a takarékszövetkezeti szektor

Végezetül részletesebben a Takarékbankra, illetve a legfrissebb eseményre, a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására térnénk ki. A Takarékbankban 2012 novemberében szerzett az állam 38,46 százalékos részesedést. Ennél viszont jóval nagyobb felzúdulás övezte a szövetkezeti rendszer teljes átalakítását.

Demján Sándor szerint gyakorlatilag a tulajdonost fogja váltani a tulajdon, és minderre semmi szükség nincs, mivel az uniós követelményeknek is megfelelő mutatókkal működik a rendszer, a beígért 100 milliárdra pedig nincs szükség. Ezzel szemben Orbán Viktor szerint a hatékonyabb működés, a nagyobb biztonság miatt csak a hasznára válik a szövetkezeteknek az integráció, arról nem is beszélve, hogy a betétesek pénzét is meg fogják védeni.

Az elképzelést egyébként minden bizonnyal valahol összeér a kormányfőnek azon vágyával, hogy a bankrendszer legalább fele legyen magyar kézben. Demján szerint ezzel Magyarország második legnagyobb bankja fog létrejönni, hiszen az 1000 milliárdos érték a második legnagyobb lesz a piacvezető OTP Bank 1400 milliárdja után.

Mobilfizetés, babakötvény, közművek

A fentiek mellett vannak még olyan kisebb elemei a piacnak, ahol szintén jelentős beavatkozás történt, vagy épp állami monopólium alakult ki. Ilyen például a mobilfizetés rendszere, mely szerint bizonyos közszolgáltatások díját csak a nemzeti mobilfizetés rendszerén keresztül lehet kiegyenlíteni.

Feltétlenül meg kell említeni a földgáztárolókat, vagyis az E.On gáz üzletágának visszavételét is. Az E.On Trade és az E.On Storage megvétele idén januárban zárult le. Míg utóbbi már 2011-ben is nyereségesen működött, az E.On Trade két éve 606 milliós veszteséggel zárt, tavaly pedig már 11,6 milliárdos nyereséget termelt. A Storage egy nullás eredmény után 2012-ben 8,2 milliárdos nyereséget realizált.

De ott van még a babakötvény is, melyet korábban a kereskedelmi bankok értékesítettek, 2012 október elsejétől azonban állami lett ez a megtakarítási forma. Teljes mértékben államosították a közoktatást, ezentúl a helyi közösségek csak az óvodai ellátás szervezéséért felelősek, az iskolák, a fenntartói jogok és a kapcsolódó vagyonelemek az államhoz kerültek.

Az Orbán-kormány a mobilcégek piacán is szeretett volna megjelenni, egy időben úgy is tűnt, hogy sikerül létrehozni a negyedik mobilszolgáltatót, volt tender is a szabad frekvenciákra, volt nyertes is, aztán a már működő szolgáltatók fellebbezése folytán kútba esett ez az ügy.

Végezetül a kormány a dohánykereskedelmet is monopolizálta, mivel meglehetősen nagy vihart kavart az ügy, és a részleteket mindenki ismeri, ezért erre nem is térnénk ki részletesebben.

Székely Sarolta
mfor.hu

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.