Az államháztartás és a háztartások előzetes mérlegadatait pénteken közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyből megtudhattuk, hogy a magyar államháztartás teljes adóssága március végén konszolidáltan összesen 23 340 milliárdot tett ki. Az MNB számításai szerint az első negyedévvel záródó teljes évben a magyar gazdaság teljesítménye 28 378 milliárd forint volt, így a GDP-arányos adósságmutatónk 82,2 százalékot tett ki.
Miközben az MNB az államháztartás teljes konszolidált adósságáról közöl negyedéves adatokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az államháztartás csak egy részéről, a központi költségvetés bruttó adósságáról publikál információkat havi rendszerességgel. Vagyis ez utóbbiban nincsenek benne az önkormányzatok és a TB-alapok kötelezettségei. Az ÁKK várhatóan a napokban fogja közölni az áprilisi adatsorát, így ha nem is a teljes államadósság alakulásáról, de annak a legnagyobb részéről az MNB-adatoknál egy hónappal frissebb számokat fogunk látni. Ez pedig nagy valószínűség szerint ismét - idén már az egymást követő harmadik alkalommal - rekordszintű adósságot fog mutatni.
A növekedés annak ellenére következhetett be, hogy a forint 1,4 százalékkal erősebb volt április végén, mint az előző hónapban. A forintban kifejezett devizaadósságunk azonban valószínűleg nem követte ezt a zsugorodási ütemet, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt, ahogy már áprilisban megírtuk, az év negyedik hónapjában valamennyire fellélegezhettünk, mivel sem kötvénylejáratunk, sem aktuális IMF-törlesztőrészletünk nem volt, így nem apasztotta semmi a devizadósságot. A Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) állománya viszont a márciusi nagy visszavásárlás után az ÁKK adatai szerint áprilisban újabb lendületet vett, és a teljes állomány 100 millió euróval ugrott meg. Emellett lehetett még egy devizatétel, amely növelte az adósságot, mi azonban egyelőre ezt nem tudtuk számszerűsíteni. Az MNB az április végi jegybanki statisztikai mérlegadatokat kommentálva azt írta, hogy "a központi kormányzat EIB-től történt hitelfelvétele és a PEMÁK kötvények további kibocsátása növelte a devizatartalékot."
A PEMÁK-ot fentebb kiveséztük, a számos, jelenleg is futó EIB-hitelprogramok aktuális lehívásáról pedig kéthavonta ad tájékoztatást a Nemzetgazdasági Minisztérium, így arra egyelőre várnunk kell. Ettől függetlenül a PEMÁK-állomány növekedésének köszönhetően az euróban kifejezett adósságunk április végére 29,57 milliárd euróra (8 873 milliárd forintra) nőhetett. Igaz, ez májusban biztosan csökkenni fog, hiszen cirka 600 millió euró IMF-törlesztőrészletünk volt aktuális május 10-én, illetve pont ma (kedden) jár le egy 150 ezer svájci frankos kötvényünk, ami körülbelül 92 millió eurót tesz ki. Azért nem többet, mivel az ÁKK a kibocsátás napján, tehát 2008. május 20-án "elswapolta" (akkor "elcserélte" most pedig "visszacseréli") a befolyó frankot euróra, így az állam a devizakockázatot "csak" a forint-euró viszonylatában kénytelen "elszenvedni", a frank erősödését az euróval szemben így "megúsztuk".
A forintban kifejezett devizaadósságunk így a forint áprilisi erősödésénél valamivel kisebb mértékben, közel egy százalékkal csökkenhetett. Ezt azonban valószínűleg túlkompenzálta a forintadósság változása. A publikus adatok alapján áprilisban nem volt érdemi forint alapú kötvénylejáratunk sem, ezzel szemben nettó (tehát a visszavásárlásokat is figyelembe véve) 170,9 milliárdnyi éven túli papírt értékesített az ÁKK. A diszkont kincstárjegyek piacán a 330 milliárdos lejárattal szemben 345 milliárdos értékesítés történt, így ez a sor jelentősen nem változott. Itt kell még megemlíteni azt a tényt is, hogy az ÁKK bizonyos szempontok miatt (kincstári értékesítés, repolehetőség az elsődleges forgalmazóknak) a fenti értékesítésen túl többletet szokott kibocsátani, azt azonban csak a véglegesen közölt adósságadatok alapján tudjuk majd meg, hogy ebből a többletkibocsátásból ténylegesen mennyi papír is fogyott el.
Azt azonban már most tudjuk, hogy a lakossági állampapírok állománya 1257,8 milliárd forintra nőtt, ami 0,7 százalékos növekedés március végéhez képest. Így pedig, ha a nem piaci értékesítésű állampapírok, valamint a belföldi hitelek állománya nem változott, akkor a forintadósság 2,1 százalékkal bővülhetett.
A forint- és a devizadósságon túl van még egy tétel, ami befolyásolja a teljes állomány nagyságát, ez pedig az úgynevezett mark-to-market betétek összege, amelyek az ÁKK fenti swapügyleteivel vannak összefüggésben. Ezek összege márciusban 287 milliárd volt és bár biztosan változott április végére, de annak mozgását nem tudjuk megbecsülni, így értékét változatlannak tekintettük.
A három fenti főbb tételt (forintadósság, devizaadósság, mark-to-market betétek összege) befolyásoló publikus adatok alapján április végére tovább nőhetett a központi költségvetés bruttó adóssága.
szp
mfor.hu
