Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő úgy nyilatkozott a görög állami televíziónak, hogy nincsen semmi kifogásolnivaló az utazásban, mivel "Görögország sehova máshova nem tekint, csakis Európára". A baloldali radikális Sziriza vezetője április 8-án kezd hivatalos látogatást az orosz fővárosban.
A szóvivő szerint Athén mindenesetre mélyítené kapcsolatát Oroszországgal, Kínával és más országokkal is. A görög vezetés úgy vélte, ez mind a dél-európai országnak, mind más államoknak a javára válna.
Manfred Weber, az Európai Parlamentben a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt frakcióvezetője a Der Tagesspiegel című német lapban kockázatos stratégiának nevezte, hogy - mint fogalmazott - Ciprasz ebben a kiélezett helyzetben az autokratikus berendezkedésű Oroszországhoz való közeledésben keres "gyógyírt" Görögország bajaira.
Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter hétfőn késő este azt mondta, Németországnak az a célja, hogy politikai alávetettségbe taszítsa Görögországot. Berlin "azt az üzenetet akarja Európa többi részének küldeni, hogy Németország a kontinens vezetője" - mondta a tárcavezető, aki a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali populista párt vezetőjeként került be Ciprasz kormányába.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne a görög vezetés, ha a pénzügyi mentőcsomag meghosszabbításáról az európai partnerekkel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) zajló tárgyalások nem hoznának eredményt, Kammenosz így válaszolt: ha "kenyértörés" következne be, Athén azzal kötne szerződést, akivel ez sikerülhetne - az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Indiával vagy más államokkal. Leszögezte azonban, hogy Görögország nem akar kilépni az eurózónából.
A védelmi miniszter figyelmeztetett arra, hogy ha országa mégis az eurózóna elhagyására kényszerülne, a hitelezőknek "azonnal 320 milliárd eurónyi görög adóságot kellene leírniuk".
Az elmúlt évtizedekben felhalmozott görög adóssághegy mintegy 320 milliárd eurót tesz ki. A nemzetközi hitelezők által mindeddig Görögországnak nyújtott segély mintegy 240 milliárd euró, s ebből 55 milliárd eurót biztosított Németország.
Pénzügyi segítség nélkül Athént az államcsőd fenyegeti. Mintegy 7,2 milliárd eurót tesz ki az a hitelösszeg, amelynek folyósítását befagyasztották, mivel nem teljesültek a korábbi görög vezetés által beígért kormányzati reformok.
MTI
