"Az EKB meghúzott egy vonalat. Kísérletet tesz arra, hogy független maradjon" - mondta Bert Van Roosebeke, a Centre for European Policy nevű, freiburgi agytröszt kutatója az EKB kormányzótanácsának azon döntését értékelve, amelynek értelmében a görög bankok február 11-től nem férhetnek hozzá az EKB hiteleihez a bóvli kategóriába sorolt, azaz magas kockázatú görög államkötvények vagy a görög kormány által garantált kötvények felhasználásával.
A válság hosszú évei alatt az Európai Központi Bank soha nem habozott, hogy felvállalja a tűzoltó szerepét, hol csökkentette a legfontosabb kamatokat időről időre, hol egy sor ellentmondásos és egyre merészebb, nem konvencionális politikai döntéssel támogatta az euróövezet gazdaságát. Mindazonáltal Mario Draghi, az EKB elnöke állhatatosan ismételgette, hogy a válság megoldásának érdekében a nemzeti kormányoknak rendbe kell tenniük pénzügyeiket és országuk gazdaságát, nem pedig az EKB mögé kell bújniuk.
A befektetőket meglepte és megijesztette az EKB döntése, hogy február 11-től nem fogad el görög állampapírokat fedezetként refinanszírozási műveleteiben. A kezdeti sokk után elemzők úgy vélekedtek, hogy - legalábbis egyelőre - nem fenyegeti likviditási válság a görög bankokat. Mindazonáltal fennáll a kockázata annak, hogy az EKB döntése megrengeti a bizalmat a görög bankokban, amelyekből már így is jelentős mennyiségű tőkét vontak ki a betétesek a január végi parlamenti választások után.
Silvia Merler, a a brüsszeli Bruegel Intézet közgazdásza amiatt aggódik, hogy "még ha a likviditási következmények kezelhetőek is lennének, a politikai következmények már kevésbe". A döntés "hivatalosan megvédheti az EKB függetlenségét, de egyúttal kikényszeríti a politikai játszmát" - tette hozzá.
Frederik Ducrozet, a Crédit Agricole francia bank elemzője "kockázatos, de jól kiszámított politikai lépésnek" tartja az EKB döntését, amelynek az a célja, hogy Frankfurt nyomást gyakoroljon a görög kormány és az európai döntéshozókra annak érdekében, hogy néhány héten belül megállapodásra jussanak.
Bert Van Roosebeke úgy látja, hogy az EKB kezdi elveszíteni türelmét, és bizalmatlan az új görög kormánnyal szemben. Az Európai Központi Bank az árstabilitás fenntartására vonatkozó mandátumának keretén belül akar maradni, nem akar az az eurócsoport és a görög kormány csatájába keveredni.
Christian Schulz, a hamburgi székhelyű Berenberg Bank közgazdásza szerint az EKB erős jelzést küldött: az Európai Központi Bank helyett a görög nemzeti bank és így a görög adófizetők lesznek ezentúl a görög bankok végső hitelezői. Az új görög kormány nem remélheti a nemzetközi hitelcsomag teljeskörű felülvizsgálatát, legfeljebb valamilyen szerény kiigazításra, kompromisszumra számíthat - véli Schulz.
MTI
