A jelentést Herman Van Rompuy, az uniós kormányfői tanács (Európai Tanács) elnöke, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke készítette a Tanács korábbi "megrendelésére", és kedden hozták nyilvánosságra Brüsszelben.
Az előterjesztés - mint azt a vezetők már korábban hangoztatták - hosszabb távon egy kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió kiépítését vizionálja, elsősorban az euróövezet vezető szerveire építve.
A javaslat elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Részét képezi a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz - egyik lehetőségként - közös eurókötvények kibocsátása is.
A nagyobb költségvetési beleszólást Van Rompuy-ék minden bizonnyal azért javasolják, hogy ezzel megszerezzék Németország beleegyezését a sok politikus és elemző által szükségesnek látott eurókötvények bevezetéséhez.
A javaslat szerint az eurót használó országok éves államháztartási mérlegéhez és adósságszintjéhez közösen állapítanának meg felső határokat, és ha egy ország ezt nem teljesítő költségvetést készít, annak módosítását kérhetik. Az eurókötvények bevezetésére középtávon kerülne sor.
Barroso bizottsági elnök egy brüsszeli előadásában kedden megerősítette azt a véleményét, hogy olyan horderejű javaslatokról van szó, amelyek miatt uniós szerződésmódosítás válhat szükségessé.
Az uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtökön megvitatják a javaslatokat, de döntések nem várhatók a témában év vége előtt. Pénteken külön megbeszélést folytatnak az euróövezeti országok vezetői.
Az előterjesztés fontosnak tartja a tervek "demokratikus támogatásának" biztosítását is, vagyis annak megelőzését, hogy a lakosság egyes tagországokban túlságosan soknak ítélje az unióra ruházandó befolyás-növekedést.
MTI
