Borús képet fest a hazai munkaerőpiac statisztikája. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 646 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 219 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
A 2026. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 627 ezer fő volt, mely 65 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 440 ezer fő dolgozott, mely 85 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakában mért szintnél.
A közfoglalkoztatottak létszáma 69 ezer fő volt, a külföldön dolgozóké pedig 119 ezer főt tett ki.
Fotó: Pixabay
A KSH szerint a munkakeresés átlagos időtartama 12,2 hónap volt. Három hónapnál rövidebb ideje keresett állást a munkanélküliek 35,3 százaléka, ez az érték 8,1 százalékponttal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A 4–11 hónapja munkát keresők aránya 7,7 százalékponttal 28,4 százalékra nőtt, miközben a több mint egy éve munkát keresők aránya érdemben nem változott, 36,3 százalék volt.
Összességében a foglalkoztatottak száma már több mint egy éve csökken, de idáig ez nagyrészt a romló demográfiai helyzet, vagyis a munkaképes korú lakosság létszámának csökkenésére volt visszavezethető.
Márciusban a februári gyenge adat után szépíteni tudott a munkaerőpiac, de persze a fő trend nem változott meg és nem is tud megváltozni. Februárhoz képest ugyanis a foglalkoztatás 30 ezer fővel, 4 millió 646 ezer főre növekedett, miközben a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 4,5 százalékra csökkent. Ez tehát azt jelenti, hogy inkább csak a januári adatban lehetett valamilyen kiugrás vagy csak egyszerűen az adatfelvétel torzítását láthatjuk, hiszen a munkaerőpiaci felmérés egy lakossági mintavételen alapuló adatfelvétel, amelyben háztartásokat kérdeznek meg munkaerőpiaci helyzetükről
- vélekedett Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Szerinte éves alapon folytatódott a foglalkoztatás csökkenése, most éppen 55 ezer fővel – miközben egyébként az alkalmazotti statisztika továbbra is növekedést mutat. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékról 4,5 százalékra emelkedett egy év alatt.
A számok mögött szerinte tehát legalább három párhuzamos folyamat húzódik meg: egyrészt csökken az aktív korú népesség, demográfiai hullámvölgyben vagyunk: a munkaképest korú lakosság létszáma csökken, most épp 56 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól.
Eközben a gyenge növekedés miatt kicsit, éves bázison 8 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Pontosabban szólva: mivel az alkalmazotti statisztika növekedést mutat, ezért inkább az lehet jellemző, hogy a cégek a könnyebb utat, a külföldi munkavállalók foglalkoztatását választják.
A foglalkoztatottak száma az első negyedévben 4 millió 627 ezer főn alakult, amely 65 ezer fős mérséklődést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az éves visszaesés ötöde a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának csökkenéséhez kötődött, amely az alacsonyabb születésszámra és a korábbi munkaerőpiaci visszatérésre vezethető vissza. Az első negyedéves adatok alapján jelentősen megugrott a külföldi telephelyen dolgozó, de magyar háztartásban élők száma. Az ingázók a KSH adatai alapján közel 119 ezer fős létszáma a koronavírus-járvány óta mért legmagasabb
- hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Hozzátette: kérdés ezzel kapcsolatban, hogy érdemi fordulatról beszélhetünk-e, a tavalyi negyedik negyedévben még csak 108 ezer fő volt a létszámuk, vagy a statisztikai mintavétel torzítja az adatokat.
A közfoglalkoztatottak száma az első negyedévben ismét 70 ezer fő alá csökkent a KSH felmérése szerint, amely létszám már közelebb áll a Belügyminisztérium adminisztratív adatsorához.
Molnár Dániel szerint az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma így egy év alatt 73 ezer fővel mérséklődött. A folyamatokat alapvetően a vártnál gyengébb gazdasági növekedés és külső kereslet befolyásolja szerinte, amely óvatossá teszi a vállalatokat, amelyek így elhalasztják létszámbővítési terveiket, miközben a természetes fluktuáció, például a nyugdíjba vonulásokon, felmondásokon keresztül, is hozzájárul a foglalkoztatottak számának csökkenéséhez.
Ezt mutatja szerinte, hogy a rendelkezésre álló, tavalyi negyedik negyedéves adatok alapján a visszaesés elsősorban a feldolgozóiparban és az építőiparban következett be, miközben a szolgáltató szektorban nőtt a foglalkoztatás.
Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője pedig úgy látja: a márciusi munkaerőpiaci adat elmozdulást jelent az év eleji gyenge szintekről. Ugyanakkor a népesség fogyása és elöregedése a foglalkoztatás bővülésének lehetőségeit korlátozza. A háború okozta bizonytalanság és a megemelkedett energiaárak okozta gyengébb gazdasági teljesítmény szerinte elodázhatja a munkaerőpiac stabilizálódását.
A vállalatok számára a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerőcsökkentés, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. Korábbi várakozásukkal ellentétben nem számítanak arra, hogy a munkanélküliségi ráta a 4 százalékos szint felé mozduljon a következő hónapokban: 2026-ra 4,4 százalék helyett 4,6 százalékos munkanélküliségi rátát várnak.
