A Monetáris Tanács mai ülésén alapvetően nem kamatkérdések voltak napirenden, hanem a kialakult pénzügyi válság és azzal kapcsolatos intézkedések - mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti bank elnöke. A testület egyébként változatlanul hagyta a 8,5 százalékos alapkamatot. A döntés írásos indoklása szerint a jelenlegi pénzügyi piaci környezetben a monetáris tanács szükségesnek ítéli a szigorú monetáris kondíciók fenntartását. Simor András, a testület elnöke elmondta, hogy az ülésen a kamat tartásán kívül más javaslat nem hangzott el.
Mire használjuk az 5 milliárd eurót?A Monetáris Tanács ülésést követő tájékoztatón Simor András az Európai Központi Banktól (EKB) felvett 5 milliárd eurós hitel felhasználásról is beszélt, amelynek célja a végső tartalék. Ami nem azt jelenti, hogy az országnak nincs rá szüksége, hanem azt, hogy végső tartalékként fog szolgálni.
Az MNB a válság kezelése kapcsán nem követ árfolyamcélokat, hanem sokkal inkább az egyes piaci szegmensek működőképességének fenntartását kívánja elérni. Peresze elképzelhető olyan árfolyamszint, amikor a jegybank közbeavatkozna a valuta védelmében. A EKB hitelre alapvetően az euró likviditás fenntartását miatt volt szükség, hiszen a forint likviditás hazai forrásokból biztosítható.
Büntet a piacA jegybank elnök ismét leszögezte, hogy Magyarország pénzügyi helyzete nem hasonlítható Izlandéhoz. Szerinte a jelenlegi válság nincs összhangban Magyarország fundamentális alapjaival. De akkor miért bünteti a piac Magyarországot? Erre Simor András három pontos választ adott.
- A 2001 és 2006 (főleg a 2002 és 2006 közt időszakban) folytatott gazdaságpolitika bizalmatlanná tette a piacokat. Bár 2006 óta pozitív irányba történtek elmozdulások, de a befektetők még nem felejtették el az akkor történteket.
- A devizahitelek magas állománya, aminek pénzügyi kockázatát kissé túlértékeli a piac. Szóba került, hogy a Magyar Nemzeti Bank már korábban is figyelmeztetett a devizában való túlzott eladósodás veszélyeire, de sajnos ezt a bankok figyelmen kívül hagyták.
- A magas adósságállomány, ami a GDP 67 százalékát teszi ki. Ez sem túlzottan magas arány, mert például Görögországé nagyobb, de a befektetők ezt nem akceptálják. Az államadósság arányát azonban csak gazdasági növekedéssel lehet mérsékelni.
A szombaton beterjesztett módosított költségvetési javaslat kapcsán Simor elmondta, hogy most a stabilitás a legfontosabb. Ebben a helyzetben felelőtlenség adócsökkentésbe kezdeni, ami nem jelenti azt, hogy erre nem lenne szükség. Mindenképp meg kell teremteni a növekedés feltételeit, amihez szükség van adócsökkentésre, és a költségvetés átstrukturálására. De olyan adócsökkentésbe nem szabad belefogni, amelynek nincsen meg a kiadási oldalon a fedezete.
Az is szóba került, hogy a devizahitelesek megsegítésére a kormányzat azt fontolgatja, hogy javasolja a bankoknak a törlesztő részletek csökkentését, vagy az ideiglenes felfüggesztését. Simor szerint ez a jelenlegi árfolyam mellett nem indokolt, másrészt egy ilyen akciónak költségei lennének, amit valakinek meg kell fizetnie. Ahogy fogalmazott: "itt sincs ingyenebéd".
VMI
