A korábbiakhoz képest kiválóan teljesített a magyar gazdaság az év első három hónapjában, azonban az első negyedéves adat közlése mellett még igen komoly adatmódosítások is szerepeltek a statisztikában. Ez utóbbiak minden egyéb tényező változatlansága mellett éves szinten 0,5 százalékkal növelik a magyar GDP-t. Vagyis pont annyival, amennyi az Európai Bizottság (EB) 0,2, illetve a magyar kormány 0,7 százalék GDP előrejelzése között feszül.
Ahogy az a jobb oldali magyarázat alapján látható, ez a 0,5 százalékpontos különbség minden egyéb tényező változatlansága mellett 0,22 százalékponttal javítja a költségvetési hiányt, ami hazánk esetében 66 milliárdot jelent. (A most bejelentett Varga-csomag bő harmadát.)
Persze ez utóbbi csak véletlen egybeesés és abszolút nem akarunk vele foglalkozni, viszont a KSH adatváltoztatásainak hatását mindenféleképpen be szeretnénk mutatni.
Hogy miről is van szó?
A statisztikai hivatal a tegnapi adatközléssel párhuzamosan módosította a 2011-es és 2012-es szezonális és a munkanaphatással kiigazított negyedéves GDP-adatok megelőző három hónaphoz viszonyított mértékét. Mindezt úgy, hogy az éves GDP-adatok nem változtak, azok a kiigazított mutatók szerint továbbra is 1,6 százalékos növekedést mutatnak 2011-re és 1,8-es csökkenést 2012-re. Tehát látszatra mindössze ennyi történt, hogy a negyedéves visszaesések és emelkedések mértéke megváltozott, ahogy azt a képen is láthatjuk.
Az új adatok alapján tehát a visszaesés elsősorban a tavalyi év elejére esett és a negyedik negyedévben már közel sem volt olyan mértékű a zsugorodás, mint ahogy azt korábban jelezte a KSH. Ez pedig azt jelenti, hogy az úgynevezett áthúzódó hatás lényegesen kisebb, mint a korábban kalkulált egy százalék.
Most tételezzük fel, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2010 negyedik negyedévében 100 egység volt. Erre számoljuk rá a fenti negyedéves változásokat, így megkapjuk, hogyan változott folyamatában a magyar GDP.
Amint látjuk, az új adatok a tavalyi év első felében meredekebb esést mutatnak, azonban 2012 végére 0,5 százalékponttal magasabb GDP-t látunk, mint a régi adatsorral. Ha az egyes évek negyedéveit átlagoljuk, akkor hozzávetőlegesen éves átlagos GDP-t számolunk. Ezeknek a különbsége pedig kiadja az éves GDP-változás mértékét. 2012-re mind a régi, mind a felülvizsgált adatokkal pontosan kijön a KSH által jelentett szezonálisan és munkanaphatással kiigazított éves 1,8 százalépontos csökkenés. (Két megjegyzés: a) A 2011-es adat azért nem egyezik meg pontosan a tényleges éves GDP-változással, mert egyrészt a 2010 negyedik negyedévi bázison számoltunk és nem 2010-es átlagos bázison, másrészt a 2011-es növekedési adatok minimálisan kisebbek lettek a módosítással b) 2012-ben a nyers adatok szerint 1,7-tel csökkent az GDP, a szezonálisan és munkanappal kiigazított érték azonban 1,8-cal. Példánkban azért ez utóbbit kell néznünk, mert a negyedév per negyedév adatok ílyen kiigazításokkal vannak megadva.)
Most pedig tételezzük fel, hogy a 2013-as év további negyedéveiben egyáltalán nem lesz növekedés a megelőző három hónaphoz képest. Az első háromhavi 0,7 százalékos növekedés mellett így a régi adatokkal számolva 2013 végére a GDP a 2010-es év véginek a 99,1, a felülvizsgáltakkal viszont 99,6 százaléka lesz. A feltételezett év közbeni változatlanságnak köszönhetően pedig az éves átlagok is 99,1, illetve 99,6 százalékot fognak kitenni. Tehát pontosan 0,5 százalékpontnyi a különbség.
Ez persze azt is jelenti, hogy az új GDP-adatok alapján, ha a következő három negyedévben nem lesz se csökkenés, se növekedés, tehát változatlan marad a szint a megelőző háromhavi teljesítményhez képest, akkor 2013-ban a magyar gazdaság átlagosan 0,2 százalékponttal fog bővülni, miközben a régiekkel számolva 0,3 százalékponttal csökkent volna. Tehát miközben a gazdaság volumene ugyanott van ma is, ahol kedden volt, a bázis- és áthúzódó hatások miatt mégis jelentős mértékű a statisztikailag kimutatható plusz. (A gazdasági elemzők és a kormány szerint is a második félévben negyedév per negyedév alapon valószínűleg nőni fog a gazdaság, így az éves átlag biztosan magasabb lesz, mint amit a példában láttunk. A cikkel nem a ténylegesen várható növekedést akartuk bemutatni, hanem "csak" az adatok felülvizsgálatának hatását.)
szp
mfor.hu
