Az MSZP a jövőben is tisztességes időspolitikát fog folytatni, mert emberi és társadalmi tisztességük ezt diktálja - jelentette ki Gyurcsány Ferenc hétfő délután Budapesten, nyugdíjasok előtt. A kormányfő szerint össze kell tudni egyeztetni a lehető legmagasabb gazdasági növekedést és a társadalmi szolidaritást, és nem kell kijátszani a különböző korosztályokat egymás ellen. Szerinte az ilyen politika helyett a tisztességes, igaz párbeszéd politikáját kell megvalósítani.
Gyurcsány Ferenc a nyugdíjasok előtt is beszélt arról, hogy ha 2001 után nem a jelenlegi, úgynevezett svájci indexáláson alapuló nyugdíjszámítást alkalmaznák, hanem - a kiszivárgott hírek szerint - a Fidesz által szorgalmazott inflációkövető nyugdíjemelést, akkor a jelenlegi 82 ezer helyett 53 ezer forint lenne az átlagnyugdíj.
A miniszterelnök múlt héten úgy nyilatkozott, hogy "a szociális és munkaügyi miniszter annak a feltételeit akarja megteremteni, hogy mindazoknak, akik tudnának munkát végezni, negyedévenként valóságos munkát tudjunk biztosítani. A javaslatok ma arról szólnak, hogy ez legalább 120 óra legyen negyedévente".
Továbbra sem lehet tudni, mennyivel csökken majd a segély összege - csupán arról vannak információk, más lesz a kiszámítás módja. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium elképzelése szerint a szociális segélyt nem a 69 ezres minimálbérből, hanem a 28 500 forintos minimálnyugdíjból számolnák ki. Sajtóhírek szerint más szigorításokat is terveznek; a cél, hogy segély helyett jobban megérje dolgozni.
Ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc a hétvégi dobogókői tanácskozáson azt mondta: a segélyeket és a minimálbért távolítani kell egymástól, hogy megérje dolgozni. Magyarul: ha nem emelkedik a minimálbér, a segélyek felső határának kell csökkennie. A kormány - egyebek mellett - azt tervezi: csak akkor járna segély, ha az érintettek tanulnának. Ez azonban a szociális csomagnak csupán az egyik lehetséges eleme. Mindenesetre figyelemre méltó adat, hogy Magyarországon a harminc év alattiak negyven százaléka kap valamilyen segélyt.
Az adócsökkentés alapjául alapvetően háromféle forrás szolgálhat. Ezen tervek között azonban csak belső átcsoportosítások vannak, a szakértők által szorgalmazott kiadáscsökkentő lépésekre utaló szándék nincs.
Az első verzió szerint a költségvetés bevételeinek egy részét fordítanák adócsökkentésre. A második megoldás, hogy eltörölnének bizonyos adókedvezményeket. A harmadik elképzelés szerint pedig egyes adóelemek emelése segíthet más adók csökkentésében.
Elemzők úgy vélik, a legfontosabb intézkedés az áfa emelése lehet, amelynek azonban komoly veszélye az infláció felpörgése. Erre Veres János pénzügyminiszter már többször célzott. Nem biztos azonban, hogy az első két forrásból olyan sok pénz folyna be.
A költségvetésből százmilliárd forintnál nem gondolják többnek a szakértők azt az összeget, ami azért fordítható adócsökkentésre, mert ennyivel több adóbevétel lenne. Az adókedvezmények közül van mit eltörölni, hiszen bő választék van belőlük: ezek úgy "burjánoztak el", hogy semmilyen vizsgálat nem bizonyította áldásos hatásukat. Esetleg a társasági adó és a személyi jövedelemadó bevételeiben lehetnek komoly tételek.
A gazdaság és a kormány számára a járulékteher-csökkentés lenne kitörési pont, ám az eddig napvilágot látott tervek szerint érdemi adócsökkentéshez a kormány nem tud elegendő összeget átcsoportosítani.
Az adókedvezmények megszüntetéséből fedezni lehetne a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) és a szolidaritási adó kivezetését, igaz, a járulékok csökkentéséhez már szükség lenne további jelentős forrásokra is - derül ki a pénzügyi tárca számításából. Az adójóváírás évi 260 milliárd, a további szja-kedvezmények pedig közel hetven milliárd forintot emésztenek fel éves szinten. Ha ehhez hozzávesszük a társaságiadóalap-kedvezmények mintegy százmilliárdos tételét is, akkor máris 430 milliárd forint körüli összegről beszélhetünk.
Ugyanakkor a társas vállalkozások különadójának megszüntetéséhez 180, a tételes eho kivezetéséhez pedig további közel százmilliárd forintos szabad keretre van szükség. Egy-egy százalékpontos járulékcsökkentés azonban 86 milliárd forintot vonna el a költségvetéstől, számottevő mértékű könnyítés tehát a járulékok terén már nehezen fér bele a kedvezmények megszüntetésével felszabaduló keretbe.
