Jövőre az elmúlt évek után először bővülni fognak a reálbérek, ezáltal pedig a fogyasztás - mondta Karvalits Ferenc. Hozzátette, hogy ugyanakkor a vállalkozásoknak muszáj lesz befektetni, ha az európai konjunktúra közepette versenyképesek akarnak maradni. Úgy vélekedett, hogy mindezek eredményeként 2-3 éven belül 3-4 százalék közé visszaállhat a gazdasági növekedés. Az alelnök szerint 4-4,5 százalékos növekedés is reális, ám ehhez elengedhetetlen a hatékony kormányzati cselekvés.
Az alelnök kifejtette, hogy a gazdaság felpörgetésére ma nem áll rendelkezésre az a kiigazító eszköz, amelyet még Bokros Lajos korábban alkalmazott. Utalt arra, hogy a 90-es évek második felében az akkori pénzügyminiszter az árfolyam leértékelésével a munkaerőköltséget lecsökkentette, és ezzel javította a cégek versenyképességét.
Az árfolyamra most már csak a maastrichti kritériumok miatt is oda kell figyelni, és egyébként is egy leértékelés inflációgerjesztő hatású - fűzte hozzá. Karvalits Ferenc szerint két lehetséges tennivaló van a gazdaság felpörgetésére: a termelékenység javítása lassabb növekedést, a nominális bérnövekedés visszafogása gyorsabbat ígér. Elmondta, hogy a kettőt lehet ötvözni, de a bérnövekedés visszafogása szigorúbb politikát követel meg, márpedig a szociális partnerektől előrelátó, együttműködő hozzáállást csak hitelességgel lehet elvárni.
"Át kell rendezni az állami kiadásokat"
Karvalits Ferenc a termelékenység szempontjából jelentős problémának nevezte az "adóéket". Ugyanakkor nem az egykulcsos adó bevezetését tartja a legfontosabb kérdésnek, hanem az adószint csökkentését. A csökkentéshez azonban más lépések, például az állami kiadások átrendezése is szükséges - mutatott rá. Jó iránynak vélte az adók behajtásának hatékonyabbá tételét, és az adóalap kiszélesítését.
Az alelnök véleménye szerint emelni kellene a munkaképes lakosság alacsony arányát, ami jelenleg 57-60 százalék között mozog. Finnországban ez az arány 70 százalék, Németországban pedig a magyarországinál három évvel többet dolgoznak az emberek.
Kóka: Intézményi reformokra van szükség
Magyarország versenyképességének fokozása érdekében elkerülhetetlen, hogy végrehajtsák az intézményi reformokat és átalakítsák a közteherviselést - mondta Kóka János, az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője, volt gazdasági miniszter a Liberális Fiatalok Egyesülete által szervezett konferencián. Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a bizalmi tőke visszaállítása. Mint mondta, fő feladatának tekinti a reformok iránti közbizalom visszaállítását.
Kóka János szerint el lehet érni a 4 százalékos gazdasági növekedést középtávon, de - mint mondta - ehhez fontos lépéseket kell megtenni. A konvergenciaprogram önmagában nem elég a tartós növekedéshez, egyebek mellett pénzügyi tervezési kontrollokra, szufficit követelményre van szükség.
Chikán: összhang kell a fejlesztési programok között
Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességi visszaesésének okai nem a mikroszférából származnak. A kívánatos fejlődési pálya egy exportorientált, innováció vezérelt gazdaságban alakulhat ki. Ehhez összhangot kell teremteni a gazdaságpolitika fő kihívásait jelentő szerkezeti reformok, stabilitási és egyensúlyi program, a nemzeti fejlesztési koncepciók között.
