Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémián ma rendezett konferencián új gazdaságpolitikát helyezett kilátásba. Ez szerinte az ország önfinanszírozó képességén alapulna, vagyis a hazai megtakarítások előtérbe helyezésére kerülne sor a nemzetközi pénzügyi befektetőkkel szemben.
A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és DEMOS alapítvány rendezvényén a miniszterelnök azt is kifejtette, hogy ennek keretében csökkentenék az állami újraelosztás mértékét és a vállalkozások adóját.
"Ne legyünk a segélyből élők országa"
Ehhez szerinte úgy kell megváltoztatni az adórendszert, hogy megérje munkát vállalni, ne pedig a segélyből élők országa legyünk. Ugyanakkor, mondta el a miniszterelnök, akinek valóban szüksége van szociális juttatásokra, azok továbbra is jogosan kérhetik azokat.
A munkavállalás segítése érdekében csökkenteni kell a munkára rakodó terheket, változtatni kell a személyi jövedelemadó mértékén is - hangsúlyozta. Így olyan fordulatot érhetünk el, amely jelentősen különbözne az elmúlt 15 év politikájától. Utóbbi a külföldi tőkére és a technológiai átvételre alapozott. Az elmúlt évtizedekben a tespedés és a restség jellemezte az országot, és jelenleg is vannak is olyan erők, amelyek ahelyett, hogy a fejlődést segítenék, illúziókkal burokba zárják az embereket - mondta a miniszterelnök.
A kormányfő kitért arra is, hogy Magyarországnak a többi országhoz hasonlóan költségvetési egyensúlytalansággal kell számolnia. A lakosság előtt két nagy kihívás áll: a munkahelyek megtartása és a hitelek törlesztése.
Gyurcsány Ferenc szerint az államnak erre a két területre kell koncentrálnia. Az állam ugyanakkor nehéz helyzetben van, hiszen maga is finanszírozási problémákkal küzd a jelenlegi pénzhiányos, válságos helyzetben.
Nemzetközi felügyeletre van szükség
Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke szerint a válság kihívásaira nem a pénzügyi szektor szigorúbb szabályozása, hanem az egyes gazdasági szektorok szabályozásának integrációja, valamint a szabályozás nemzetközi harmonizációja jelentheti a választ. Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy a pénzügyi szektor önmagától fogja a közjót szolgálni, mindenképp szabályozásra van szükség.
A konferencián Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kijelentette, hogy a mostani az első igazi globális válság, hiszen az egész világot érinti. A jegybankelnök szerint éppen ezért újra kell gondolni az egész bankrendszer szabályozását, valamint az egységes európai uniós felügyeletet. Hozzátette: természetesen szükség van az állami felügyeletekre is, de a jelenlegi helyzet is bizonyítja, hogy nemzetközi összefogásra van szükség.
A jegybank elnöke szerint a szabályozásban növelni kell az átláthatóságot, meg kell jeleníteni a rendszerszintű kockázatokat. Felvetette: a felügyeletnek legyen joga arra, hogy bizonyos mutatókat (például a hitel/betét arányt) meghatározzon. Arra is kitért, hogy hitelfelvételnél minimális önrészt szabhasson meg, s adott esetben a tulajdonosi jogokat is képes legyen hatékonyabban korlátozni. Ennek kapcsán a Postabank csődjét hozta fel tanulságként.
VMI
