4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Szerdán tette közzé az uniós statisztikai szervezet, az Eurostat az egyes tagállamok GDP-arányos államadósságát, mely szerint a második negyedévben Magyarország tényleg jobban teljesített. Hazánk azon kevesek közé került, amelyek az első negyedévhez képest csökkenteni tudták az adósságukat, igaz az még így is jelentős, és minimálisan van az uniós átlag alatt.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikai megítélése Brüsszel részéről koránt sem pozitív. A kritikákra ráadásul sokáig sem érvekkel, sem tényadatokkal nem tudott az ország meggyőző válaszokat adni. Az utóbbi időben azonban mind több gazdasági adat mutatja azt, hogy a magyar gazdaság pozitív irányba mozdult, szerdán az államadósság csökkentése kapcsán kerültünk az elitbe.

Az Eurostat szerdán közzétett adati szerint 2013 második negyedévének végén a GDP-arányos kormányzati adósság az euróövezetben (EA17) 93,4 százalékon állt. Ez kismértékű növekedés, hiszen 2013 első negyedévének végén még csak 92,3 százalékot ért fel. A közösség egészét tekintve, vagyis a Horvátországgal immár EU28 esetében sem jobb a helyzet, hiszen félévkor az arány 86,8 százalékra növekedett a három hónappal korábbi 85,9 százalékról. Ha nem negyedéves, hanem éves bázison nézzük az adatokat, akkor sem jobb a helyzet, hiszen a GDP-arányos államadósság az euróövezetben (89,9 százalékról 93,4 százalékra) és az uniót tekintve (84,7-ről 86,8 százalékra) is növekedett.

A közösség legeladósodottabb országa továbbra is Görögország, de a PIIGS összefoglaló névvel illetett csoport (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) egyike sem büszkélkedhet a számaival, hiszen mind az öt ország jóval az uniós átlag feletti eladósodottsági mutatóval bír. Rajtuk kívül a lista „rossz végén” Belgium, Ciprus és Franciaország található. A legkisebb GDP-arányos adóssága továbbra is az észteknek van, de a bolgár politikusok számára sem ez az elsőszámú ellenség. Az egyik leggazdagabb uniós ország Luxemburg is a kitűnők között található. A régiós országok mindegyike Magyarországnál jobb mutatóval büszkélkedhet, hiszen a legjobban álló Csehország félévkor 46,5 százalékos, míg Szlovákia (58) és Lengyelország (58,3) már a 60 százalékos arányhoz közelített. Az Eurostat szerint a második negyedév végén a magyar államadósság a GDP 81,6 százalékára rúgott, ami ha nem is sokkal, de kedvezőbb az átlagnál (86,8%).

GDP-arányos bruttó államadósság 2013. június végén


Bizakodásra tehát nem is a jelenlegi állapot, inkább a trendek adnak okot. A magyar államadósság éves bázison ugyan még növekedett, és a 2012-es félévi 79,4 százaléknál magasabb volt, ám az első negyedév végén mért 82,9 százalékhoz képest 130 bázispontot sikerült lefaragni.

A GDP-arányos államadósság változása egy negyedév alatt (2013 első félév végén)


Érdemes megjegyezni, hogy a magyar államadósság esetében az első negyedéves megugrás hátterében egy 3,25 milliárd eurós kötvénykibocsátás állt elsősorban. Emellett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kihasználva a kedvező kötvénypiaci környezetet, forintban a tervezett felett értékesítettek államkötvényeket, illetve diszkont kincstárjegyeket. A második negyedévben hasonló mértékű felülteljesítésre nem került sor, az ÁKK többnyire az előzetes terveknek megfelelően értékesített értékpapírokat az aukciókon. Ráadásul nagyobb kötvénykibocsátásra azóta sem került sor, más kérdés, hogy a jelenlegi viszonylag nyugodt nemzetközi hangulatban, illetve a továbbra is nyitva levő amerikai pénzcsap (QE3) miatti likviditásbőségben ismét lesz egy nagyobb volumenű (dollárban nominált) kötvénykibocsátás.

Visszatérve a folyamatokra, a kedvező második negyedév után szinte biztos, hogy a harmadik negyedévi adataink alapján is a legjobbak között leszünk, már ami negyedéves bázison az államadósság csökkenését jelenti, hiszen a nyáron előtörlesztett IMF-hitel, és a minimális mértékben már növekedést mutató GDP is ezeket a folyamatokat erősítik.

Ami az éves összevetést illeti, ott ugyanakkor, ha el nem is bukjuk, de megnyerni sem tudjuk az államadósság elleni harcot. A 2012 negyedik negyedéve végén mért 79,2 százalékos GDP-arányos mutatónál aligha lesz jobb az idei év végi szám. Ezt egyébként a legautentikusabb forrásnak tekinthető ÁKK is hasonlóan gondolja, hiszen szeptember elején Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese vélekedett úgy, hogy 79-80 százalék között lehet év végén az államadósság aránya. A magyar kormány egyelőre ennél kedvezőbb mutatóval kalkulál, és ahhoz képest vár a jövő évre további csökkenést. A szeptember végén benyújtott jövő évi költségvetés tervezetében az szerepel, hogy az idén, év végén várható 77,4 százalékos államadósság-mutató 76,9 százalékra csökkenhet 2014-ben.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!