A bírósági idézéseket még tavaly kiküldte a bankoknak az FHFA, amely azzal érvel, hogy a bankok nem jártak el megfelelő gondossággal a hitelek kihelyezésekor, nem győződtek meg arról, hogy a hitelfelvevők valóban képesek lesznek fizetni a tartozásukat. A válság előtt az ilyen úgynevezett "ninja-hitelek" (no income-no job) elterjedtek voltak az amerikai bankszektorban, lényegében boldog-boldogtalan kapott nulla százalékos önerőre lakáshitelt, még az is, aki nem is kért.
A Fannie Mae és a Freddie Mac több mint 30 milliárd dollárt vesztett a ingatlanlufi kipukkanása okán, valamint a sajárt jelzálog-fedezetű értékpapírjainak felvásárlása miatt. A két cégek végül állami pénzből kellett megmenteni.
Az FHFA pert indított a svájci UBS ellen júliusban, tőlük legkevesebb 900 millió dollárros kártérítést csikarna ki, hogy segítse a károsult adófizetőket. Az információt a szervezet szóvivője nem kommentálta.
A Deutche Bank szóvivője nem tudott nyilatkozni a mostani kereset kapcsán. Szerinte nehéz "egy olyan keresetről bármit is mondani, amit még nem nyújtottak be".
Visszaütő sales stratégiák
Nagy Britanniában is pezsegnek az indulatok a bankok és a hitelesek között. Tegnap beszámoltunk arról, hogy a brit hiteladósok tízezrei kapnak telefont a következő hetekben bankjuktól, melyben felszólítják őket, hogy költsenek kevesebbet például szórakozásra, kábeltévére vagy mobiltelefonjukra. A bankok telefonon figyelmeztetik az érintett ügyfeleket, hogy inkább hitelük törlesztésével foglalkozzanak, mert egy hirtelen kamatemelkedés esetén elveszíthetik lakásukat.
"Sok emberen nem lehet segíteni, ha emelkednek a kamatok, másoknak azonban van megoldás" - nyilatkozta a Telegraph kérdésére az Alliance & Leicester egykori vezére. Szerinte az embereknek előre végig kell gondolniuk, melyik hitelük a legfontosabb, és nem a hitelkártyájukkal, a kábeltévé-előfizetésükkel vagy a legújabb mobil megszerzésével kell törődniük elsősorban, hanem a lakáshitelük törlesztésével.
mfor.hu
