Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének(PSZÁF) elnöke kiemelte: a pénzügyi-gazdasági válság is megmutatta, hogy nagyon jelentős költséggel jár, ha egy ország, mint Magyarország, kívül van az eurózónán. Saját intézményére utalva elmondta: " az euróövezetben a felügyelet nyugodtabban alszik majd," az egész gazdaság finanszírozása olcsóbbá válik. Az euróövezetbe való belépés elsősorban gazdaságpolitikai kérdés, az nem vitatható, hogy egy kis, nyitott ország számára kedvező, ha egy valutaövezethez csatlakozik - emelte ki.
A PSZÁF elnöke hozzátette: az euróövezetben azonban a régiós, illetve a magyarországi bankokra költségoldalról a mostaninál nagyobb nyomás nehezedik majd abban a tekintetben, hogy hatékonyabban működjenek, a méretarányos nyereséges gazdálkodás fog előtérbe kerülni.
Papp Edit, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója elmondta: mivel az ország lakossága jelentős mértékben devizában adósodott el, ha Magyarország minél gyorsabban belépne az euróövezetbe, ennek az adósságállománynak az árfolyam- és más típusú kockázatai nagymértékben csökkennének.
Nagy Mohácsi Piroska, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgazdásza aláhúzta: az ország sebezhetőségéhez nagymértékben hozzájárul a lakosság igen jelentős devizaadóssága.
Papp Edit a válság folyamatát elemezve megjegyezte: a magyar bankrendszer a pénzügyi krízis alatt stabil maradt, ehhez nagyban hozzájárult az, hogy a hazai leánypénzintézetek mögött az anyabankok mindvégig ott álltak, biztosították a szükséges forrásokat. Hangsúlyozta: most már nem a szűkös likviditás a gátja a hitelezés felfutásának, hanem az, hogy kevés a biztonságosan finanszírozható, megfelelő piaci potenciállal rendelkező, hitelképes vállalkozás.
MTI/Menedzsment Fórum
