Az Eurostat csütörtökön tette közzé az inflációra vonatkozó statisztikáját, mely alapján az eurózóna és az EU27 esetében is jelentős zuhanás volt áprilisban. Az eurózóna inflációja 1,2 százalékra mérséklődött a márciusi 1,7-ről, a teljes unióé pedig 1,4-re csökkent a megelőző havi 1,9 százalékról.
Azonban azt már tudjuk, hogy nemcsak az uniós infláció, de a magyar is nagy zuhanásban van köszönhetően a tavalyi évi magas bázisnak és a rezsicsökkentés hatásának. Hazánk esetében az Eurostat 1,8 százalékos fogyasztói árindexet közölt (szemben a KSH által regisztrált 1,7-zel).
Ez azonban, ahogy a grafikonunkon is látható, csak arra volt elég, hogy az élen szereplők közül kicsit hátrébb kerüljünk a rangsorban. Így a románok (4,4 százalék) és az észtek (3,4 százalék) mellett infláció tekintetében Ausztriában (2,1 százalék), Finnországban (2,4 százalék) és Hollandiában (2,8 százalék) is rosszabb a helyzet, mint nálunk.
Áprilisban a legalacsonyabb inflációt egyébként Görögország esetében regisztrálta az Eurostat, -0,6 százalékot, majd Lettország következik 0,4 százalékos árcsökkenéssel (esetükben már deflációról kell beszélni), és végül Svédország 0 százalékos stagnálással.
Csak a havi áremelkedés mértékét nézve egyébként ennél egy fokkal rosszabb a helyzet, hiszen a márciushoz mérten kialakult átlagosan 0,3 százalékos drágulás a harmadik legmagasabb holtversenyben Litvániával, Lengyelországgal, valamint Olaszországgal. 0,6 százalékos infláció volt Szlovéniában havi bázison, Máltán pedig egy hónap alatt 2,9 (!!) százalékkal lett drágább az élet.
Termékcsoportonként lebontva az látható, hogy áprilisban az euróövezetben az élelmiszer, alkohol és dohányáru drágult a legnagyobb mértékben, 2,9 százalékkal, a nem energiaipari termékek 0,8 százalékkal lettek drágábbak előző év azonos időszakához mérten, a szolgáltatások ára 1,1 százalékkal lett magasabb, az energiaárak viszont 0,4 százalékkal csökkentek.
mfor.hu
