A Központi Statisztikai Hivatal GDP-re vonatkozó második becslése szerint a magyar gazdaság a korábban közölt 3,1 százalék helyett 3,3-mal növekedett előző év azonos időszakához képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az idei első negyedévben. A nyers és a kiigazított adatok is az eddig ismertnél jobbak lettek egy hajszállal.
Az egy hónapja közölt 3,4 százalék helyett 3,5 százalékos növekedést közölt most a KSH. Előző negyedévhez képest pedig a korábbi 0,6 százalék helyett 0,8-cal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A részletes adatokból kiderül, hogy a GDP felhasználói oldalán az export kiemelkedő teljesítményt nyújtott és nagyban hozzájárult a korábbi negyedévekben megszokott kiváló adathoz. A külkereskedelmünk ugyanis 3 százalékponttal erősítette a növekedésünket. Az export 10, az import 7,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 9,8, a behozatal pedig 8,4 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, az importja 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A külkereskedelemmel párhuzamosan a végső fogyasztásunk 1,1 százalékkal emelte még a GDP-nket, a tavalyi évben sokat segítő beruházások azonban 0,5 százalékponttal fogták vissza a bővülésünket. Utóbbi ugyanis 6,7 százalékponttal lett alacsonyabb. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké csökkent, utóbbi erőteljesebben. A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási teljesítmény kisebb lett. A nagyobb súlyúak közül egyedül a feldolgozóipar beruházási teljesítménye nem csökkent, lényegében stagnált.
Ami a GDP termelői oldalát illeti, az ipari hozzájárulás látványosan újra magára talált és az elmúlt 4 év legnagyobb pluszát tette hozzá a növekedésünkhöz. Köszönhető ez annak, hogy az ipar hozzáadott értéke 7,7, ezen belül a feldolgozóiparé 8 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzákapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek növekedése is számottevő volt.
Az építőipar 9 százalékkal emelkedett, hozzájárulása jóval visszafogottabbá vált a korábbi negyedévekhez képest, a mezőgazdaság teljesítménye pedig 12 százalékkal csökkent. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal bővült. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,5 százalékkal emelkedett.
Összességében a termelői oldalon az ipar 1,8, az építőipar 0,2, a szolgáltatások pedig 1,3 százalékponttal járultak hozzá a bővülésünkhöz. A mezőgazdaság ugyanakkor 0,3 százalékponttal csökkentette a GDP változását.
mfor.hu
