Magabiztos a tervek tarthatóságában a Pénzügyminisztérium, amire szerintük a költségvetésben lévő tartalékok jelentenek garanciát. A központi egyensúlyi tartalék összege 78 milliárd forint, a fejezeti céltartaléké csaknem 80 milliárd forint, amelyből 75,6 milliárd forintot zárolt, az általános tartalék 56,5 milliárd forint Céltartalékra 136 milliárd forint van elkülönítve a következő évi büdzsében.
Növekvő fogyasztás, bővülő beruházások
Az önkormányzatok esetében eredményszemléletben hiánnyal számol a jövő évi büdzsé, mégpedig GDP-arányosan 0,4 százalékos deficittel. Az önkormányzatok nélkül az államháztartás deficitje 2,8 százalék lenne a GDP-hez mérten. A lakossági fogyasztás bővülését 1,9 százalékra prognosztizálja a költségvetés, a közösségi fogyasztás 0,8 százalékkal bővülne, míg a beruházások növekedése 6 százalékot tesz ki. A bruttó átlagbérekre 6,3 százalékos, a nettó átlagkeresetekre 6,8 százalékos növekedést prognosztizáltak a jövő évi büdzsé összeállításakor.
A miniszter közölte: összességében 29100 milliárd forint körüli összeggel számolnak a bruttó hazai termékre vonatkozóan nominális értékben. Az államadósság alakulásáról nem mondott konkrét adatot, arányt a pénzügyminiszter, annyit azonban közölt, hogy az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányát tekintve megáll a növekedés.
A konzervatív tervezés mellett a nyugdíjak 5,6 százalékkal (a 4,3 százalékos infláció és a 6,8 nettó béremelkedés átlaga) növekednek, míg a családi pótlék mértékét inflációval korrigálják. Még egy tétel van, amely a takarékos tervezés ellenére nem zárt, ez az uniós forrásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás. Ezt a kormány mindenképpen támogatni kívánja, az nem fordulhat elő, hogy egy fejlesztés a hazai forrás hiánya miatt maradjon el. Az önkormányzatok támogatása 8,7 százalékkal emelkedik, így a közel 3500 milliárd forintos települési költésből 1422 milliárd érkezik majd a költségvetésből.
Minimális adócsökkentés
A már a parlament elé terjesztett adótörvény-tervezet szerint a 2009-es adó- és járulékcsökkentés mértéke bruttó 227 milliárd forint, ez nettó 167 milliárd forintos tehercsökkentést jelent - mondta Veres János pénteken az MTI-nek.
A vállalkozóknál 122 milliárd, a lakosságnál 45 milliárd forintot hagyna a kormányzat - tette hozzá. Veres János szerint a nettó adócsökkentés lényegében a minisztériumok kiadásainak lefaragásából valósítható meg. A pénzügyminiszter szerint nem lesz pénz a távhődíj kompenzálására, ha az országgyűlés nem fogadja el a Robin Hood-adót.
Mint Veres János megerősítette, továbbra is az a véleménye, hogy nem alanyi jogon kellene a kompenzációt bevezetni, de "tudomásul vette a kormány döntését". Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert - szögezte le. Veres János hozzátette: az energetikai cégek megadóztatásán kívül nem kínálkozik más forrás, ami felhasználható volna erre a célra.
