A lassan elinduló gazdasági fellendülés csökkentette ugyan Magyarország stabilitási kockázatait, azonban még így is maradtak jelentős kockázatok – vélik a jegybank szakemberei. Ilyen kockázat lehet például az, hogy az évek alatt felépült devizahitel-állomány várhatóan csak lassan csökken majd.
Maradtak kockázatok
„Az egy évvel ezelőtti szinthez képest annyi változott, hogy már nem egy akkut válság elemzésével, hanem a válság utóhatásaival kell foglalkozni” – vázolta fel a stabilitási jelentés szerdai bemutatóján Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős területének vezetője.
A jegybank szakembere az utóbbi hónapok folyamataival kapcsolatban elmondta: a fejlett országokban már megindult a gazdasági fellendülés, azonban az a várakozások szerint lassú lesz Ez pedig az exportorientált magyar gazdaság számára is kockázatokat hordoz.
További stabilitási kockázatot jelent az, hogy a környező országokhoz képest még mindig magas hazánk államadóssága és külső adóssága. A tavalyi csökkenés ellenére még mindig magas a magyar bankok hitel/betét mutatója, ami további kockázatot jelent. „A harmadik fontos kockázat, hogy az utóbbi években felépített devizahitel-állomány várhatóan csak lassan mérséklődik majd” – tette hozzá Tabák Péter.
A jegybank szakemberei szerint ezeknek a kockázatoknak a mérséklésében segíthet a csökkenő alapkamat, illetve az MNB javaslatára meghozott felelős hitelezésről szóló kormányrendelet, mely részben márciusban már hatályba lépett, illetve júniusban további szigorítást hoz a hitelezésben.
A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az utóbbi hónapokban a lakossági hiteleken belül már érezhetően nőtt a forinthitelek állománya, azonban ahhoz még hosszú idő kell, hogy a devizahitelek állománya jelentősen csökkenjen.
„A magyar gazdaság külföldi forrásokra támaszkodó növekedési modellje a jövőben nem fenntartható, a jövőben a növekedést nagyobb mértékben kell a belső megtakarításokra alapozni” – olvasható a kiadott stabilitási jelentésben.
Az ügyfelek kárára híztak a bankok?
A bankoknál az MNB szakemberei azt figyelték meg, hogy a pénzintézetek jövedelmezőségük fenntartása érdekében az indokoltnál kevésbé csökkentik az ügyfelek kamatterheit, ami a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének és fogyasztásának csökkenésével jár együtt.
„A bankok idei profitját nagyfokú bizonytalanság jellemzi. Tavaly jórészt az egyéb tételek, főleg az állampapír-portfóliókon elért árfolyamnyereségeknek volt köszönhető a jövedelmezőség fenntartása, ez azonban idén már várhatóan nem lesz meg” – emelte ki Tabák Péter.
A jegybank arra számít, hogy idén is jelentős marad a bankok hitelezési vesztesége, ezért csökkenhet a profit. „A pénzügyi szektor akkor lehet képes fenntartani jövedelmezőségét, ha vagy növeli hitelezési aktivitását, vagy bővíti a kamatmarzsát. Egyelőre ez utóbbi folyamat rajzolódik ki a piacon” – vázolta fel a szakember.
Az MNB-nek is feltűnt a lakásárverések jelentős növekedése: az adatok azt mutatják, hogy a korábbi havi 300-ról 500-600-ra nőtt az árverések száma. Ugyanakkor a nemzeti bank szakemberei kiemelik, hogy ez csalóka folyamat, ugyanis nagyon sok a sikertelen árverés, így gyakran egy ingatlan többször szerepel az aukciókon.
„Nagyon ritka esetben fordulnak csak az árverés módszeréhez a bankok, sokszor inkább a hitelek átstrukturálásával, könnyítésével oldják meg a helyzetet” – mondta kérdésünkre Tabák Péter. Tavaly az átstrukturált hitelek aránya a teljes hitelállományon belül 3 százalékra emelkedett, ezeknek csak 10-20 százaléka esik vissza nemfizető kategóriába, 80 százalékát sikerül megmenteni – tette hozzá a szakember. De ezt a számot majd akkor lesz érdemes megnézni, ha ismét emelkedik a törlesztőrészlet az átmeneti könnyítés után.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
