Magyarországon a többi uniós országhoz (még a visegrádiakhoz) képest rettentően alacsony a bérszínvonal, ami megmutatkozott abban is, hogy tavaly a negyedik legkisebb volt a magyar minimálbér a tagállamok sorában. Igaz, ezen a téren sosem voltunk éllovasok, a legjobb helyezésünk is a középmezőnyt jelentette még 2003-ban. Aztán a válságig némi lecsúszást követően stagnálás következett, később pedig kisebb-nagyobb megingásokkal zuhantunk a rangsor legvége felé.
Idén aztán a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal 15 százalékos minimálbér-emelésben állapodott meg, amitől (határokon belül) sokat vártak. Kezdve a fokozódó anyagi biztonságtól a nagyobb vásárlóerőn és fogyasztáson át a lakosság GDP-hez történő nagyobb mértékű hozzájárulásáig. A keserű kijózanodás azonban akkor érheti el a vezető politikusokat is, akik - érthető módon - kizárólag a béremeléstól várt optimista változásokkal "roadshow-znak", amikor rápillantanak az Eurostat legfrissebb adataira.
Nem az első pofon a legnagyobb...
Az idei 15 százalékos emelés ugyanis csak annyira volt elég, hogy nem a harmadik, hanem a hatodik legalacsonyabb legyen a magyar minimálbér.
Az Eurostat napokban frissített adatai szerint az idei első félévben 411,52 eurót tesz ki a minimálbérünk, ami a hatodik legalacsonyabb.
Ennél 5 országban alacsonyabb a kötelező legkisebb juttatás:
- Csehországban 407,09,
- Lettországban és Litvániában egyaránt 380,
- Romániában 275,39,
- és Bulgáriában 235,2 euróval.
Az emeléssel Csehországot és Lettországot tudtunk magunk mögé sorolni annak ellenére, hogy a cseheknél is jelentős mértékű, 11,1 százalékos növekedést mutat a statisztika.
Gondolhatnánk, hogy az euró-forint árfolyama miatt veszít előnyéből a 15 százalékos emelés, ám ez nem állja meg a helyét. Az Eurostat ugyanis most 310,19 forintos euróárral számolta a magyar minimálbért, míg egy évvel korábban még 314,4 forinttal, vagyis a forint erősödése euróban számolva még nagyobb növekedést eredményezett. 2016-hoz képest ugyanis 16,6 százalékkal magasabb a 411,52 eurós minimálbér, ennél pedig csak egy országban, Romániában nőtt jobban a legkisebb kötelező bér.
Helyzetünk stagnálását egyébként jól mutatja az a tény is, hogy 2015-ben szintén a hatodik legalacsonyabb volt a rangsorban a magyar minimálbér.
A legmagasabb minimálbér változatlanul Luxemburgban és Írországban jellemző, 1998,59 és 1563,25 euró, a dobogó harmadik fokára pedig Hollandia került 1551,6 euróval.
... hanem a második
Hiába a rangsor végéhez tartozik Magyarország a 411,52 eurós minimálbérrel, nagy kérdés, hogy ez valójában mire elég. Lehet ugyanis a legmagasabb a fizetés Luxemburgban, ha semmivel sem lehet több dolgot vásárolni belőle, mint például idehaza az egyik legalacsonyabb összegből. A differencia kiküszöbölésére alkalmas a vásárlóerő-paritáson számolt minimálbér.
Az Eurostat adatai szerint a 411,52 eurós minimálbér vásárlóerő-paritáson számolva 723,49 eurónak felel meg (ez 224 420 forint), vagyis a kilencedik legalacsonyabbnak. A rangsor alapján tehát vásárlóereje alapján a hazai minimálbér nemcsak hat országénál ér többet, de még az észt, a szlovák és a horvát bérnél is több.
A probléma azonban az, hogy hiába a látványos emelés, hiába az erősebb forint, tavalyhoz képest semmivel sem ér többet a hazai minimálbér uniós viszonylatban.
Akárcsak idén, úgy 2016-ban is a kilencedik legalacsonyabb volt, igaz, akkor még csak 624,94 eurót számolt az uniós statisztikai hivatal. Egyetlen helyet sem sikerült előrébb lépnünk, aminek magyarázata az áremelkedés dinamikájában rejtőzhet.
Tehát míg országhatáron belül örülhetünk az elkölthető plusz ezer forintoknak, meg a viszonylag alacsony inflációnak, uniós viszonylatban semmivel sem élnek jobban a minimálbéresek tavalyhoz és a többi országhoz képest.
A növekedés egyébként 15,8 százalék volt, ami alapján viszont az unió élvonalában vagyunk, hiszen csak a románok esetében nőtt nagyobb mértékben vásárlóerő-paritáson a minimálbér, 23,8 százalékot.
Székely Sarolta
mfor.hu
