"Több más ország mellett Magyarországot is szemmel tartjuk, értékelésünk szerint nem történtek hatékony lépések a deficit csökkentésére" - mondja sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi biztos. Ez alapján nehéz lesz kikerülni a túlzott deficit eljárás alól. Rehn szerint a magyar kormány kiigazításainak többsége torz módon növeli az adóbevételeket, a gyenge növekedés pedig nem fog költségvetési mozgásteret biztosítani, ezért 2014-ben ismét 3 százalék fölé emelkedhet a hiány.
Friss makrogazdasági előrejelzésében az idei évre 1,2 százalékos GDP-visszaesést, 2013-ra pedig minimális, 0,3 százalékos növekedést vár az Európai Bizottság - jelentették be szerdán. 2014-ben viszont már 1,3 százalékkal bővülhetünk. A költségvetésben idén 2,5 százalék lehet a hiány, 2013-ban 2,9, majd 2014-ben már 3,5 százalékos deficitet jósolnak.
A Bizottság szerint a magyar gazdaságot gyenge növekedési potenciál jellemzi, mely főleg a gazdaságpolitikai bizonytalanságoknak és a különadóknak, elsősorban a pénzügyi szektor jelentős extraterhelésének köszönhető.
A prognózis szerint az export az idei 2 százalékos bővülés után 2013-ban 4,5 százalékkal, majd 2014-ben 6,5 százalékkal növekedhet, míg az import idén 0,6 százalékkal, jövőre 3,9 százalékkal, 2014-ben pedig 6,2 százalékkal nőhet.
Az EB becslése szerint az októberben bejelentett két kiigazító csomag nagyjából a GDP 1,5 százalékának megfelelő korrekciót jelent, azonban rontja a növekedési kilátásokat.Jövőre a testület szerint azért lesz magasabb a deficit a kormány 2,7 százalékos céljánál, mert egyrészt ők alacsonyabb növekedéssel számolnak, a bevételek a GDP 0,25 százalékával maradhatnak el a tervtől. Másrészt az adóbeszedés hatékonyságának javítása szerintük csak a GDP 0,1 százalékát teszi majd ki a várt fél százalékkal szemben.
A szöveges értékelés szerint 2014-ben többek között amiatt szaladhat el ismét a hiány, hogy az EB szerint jövőre a GDP fél százalékának megfelelő, mintegy 150 milliárdos vesztesége lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amit a következő évben ki kell fizetni. Ezt pedig csak részben ellensúlyozza a várt növekedés és a strukturális reformok várható pozitív hatásai.
Emellett a tanárok bérrendezése és a várhatóan emelkedő kamatkiadások okozzák a hiány 3 százalék fölé emelkedését a Bizottság szerint. Ráadásul további kockázatokat látnak, ilyen lehetpéldául a telekomadó esetleges elkaszálása az Európai Bíróságon, mely mintegy 160 milliárdos lyukat ütne.
A Bizottság szerint a mostani előrejelzés mellett vannak pozitív és negatív irányú kockázatok is. Növelheti például az állami bevételeket a gazdaság kifehérítése illetve a strukturális reofrmok pozitív hatása, a másik oldalon a kötvényhozamok emelkedése miatt növekvő kamatkiadások és a telekomadó esetleges elkaszálása áll.
A brüsszeli testület szerint nem tudják figyelembe venni az IMF-megállapodástól várt, a GDP fél százalékának megfelelő egyenlegjavulást, mivel jelenleg meglehetősen bizonytalan a megállapodás megkötése.
Az inflációval kapcsolatban az EB úgy véli, hogy az idei 5,6 százalékos pénzromlási ütem jövőre 5,3 százalékra mérséklődhet, majd 2014-ben 3,9 százalék lehet. A munkanélküliség 2014-ig 10,8 százalékon stagnálhat, majd két év múlva 10,6 százalékra csökkenhet.
Az EB sajtótájékoztatójával egyidőben Matolcsy György is megszólalt, így most ő beszél párhuzamosan Olli Rehn pénzügyi biztossal. A nemzetgazdasági miniszter szerint nem igaz a Bizottságnak az az értékelése, mely szerint a bankadó fenntartása és a tranzakciós illeték bevezetése visszaveti a hitelezést. A hitel/betét arány ugyanis folyamatosan csökken, 2013 első felében elérheti a 110 százalékot, ezért szerinte legkésőbb 2013 közepén újraindítja a bankrendszer a hitelezést.
A fentiek mellett a kormány azzal sem ért egyet, hogy az MNB-nek jövőre a GDP fél százalékának megfelelő vesztesége lesz.
"A mai bizottsági értékelés alapján a kormány azt kéri parlamenttől, hogy folytassák a 2013-as költségvetés elfogadásának folyamatát. Döntő mértékben módosult a Bizottság véleménye Magyarországgal kapcsolatban, ezért ez lezárhatja a korábbi vitát, de maradtak olyan területek, amikkel nem értünk egyet. A Bizottság azt mondta ki, hogy sikeresen lezárult az államháztartás konszolidációja, folytatódik a munkaerőpiaci helyzet javulása és az idei visszaesés után újra beindulhat a növekedés" - mondja Matolcsy.
Matolcsy kiemeli: elemzi a mai jelentést, és a jövő héten javaslatot tesz a kormánynak arról, szükség van-e további kiigazításra.A miniszter szerint jövőre "lényegesen magasabb" lesz a gazdasági növekedés, mint amit Brüsszel vár, ők egy százalékot meghaladó bővülésre számítanak, ami alkalmat adhat a pedagógusok megérdemelt béremelésére.
A miniszter szerint Magyarországnak a fontos mutatók közül "egy feketepontja van jelenleg, az pedig a növekedés", ha ebben fordulatot tudunk elérni jövőre, akkor az komoly hatással lehet a kötvénypiacokra is.
HáttérAz EB rendszerint évente kétszer készít friss gazdasági előrejelzést mind a 27 tagállamra, legutóbb idén májusban jelent meg hasonló elemzés. Akkor a testület az idei évre 0,3 százalékos gazdasági visszaesést, 2013-ra pedig egy százalékos növekedést prognosztizált. Az idei évre vonatkozó jóslat mostanra meglehetősen optimistának számít, hiszen már a kormány is 1-1,2 százalékos GDP-csökkenéssel kalkulál, jövőre pedig a piaci elemzők többsége fél-egy százalék közötti növekedést tart elképzelhetőnek.
A költségvetési hiányt illetően májusban az idei évre 2,5 százalékos, jövőre pedig 2,9 százalékos deficittel számolt a brüsszeli testület, azóta azonban számos új intézkedést jelentett be a kormány, a kabinet most hivatalosan mindkét évre 2,7 százalékos hiánnyal kalkulál. A költségvetés kapcsán az igazán nagy kérdés az lesz, mennyire tartja az Unió fenntarthatónak a magyar büdzsét, illetve mit szól az utóbbi hónapokban bejelentett kiigazítások szerkezetéhez. Az például meglepő lenne, ha a Bizottság a szöveges értékelésben ne tenné szóvá a bankadó fenntartását az eredetileg tervezett megfelezés helyett.
A mostani előrejelzés azért különösen fontos hazánk számára, mert ezen múlhat az, hogy 2004 után ki tudunk-e végre kerülni a túlzott deficit eljárás alól. Ráadásul a kérdésnek anyagi vonzatai is vannak, hiszen az EU már tavasszal bejelentette, hogy ha nem tudjuk meggyőzően teljesíteni a 3 százalék alatti hiányt, akkor 500 millió eurónyi kohéziós forrást fagyaszthatnak be. Emiatt a kormány az utóbbi hónapokban elkötelezett volt amellett, hogy ki kell kerülnünk a túlzott deficit eljárás alól.
Ha kedvező értékelést kapunk ma a Bizottságtól, akkor legkorábban december 4-én dönthet az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) arról, hogy hivatalosan is megszüntetik az eljárást hazánkkal szemben. Ellenkező esetben a kohéziós források befagyasztásáról is legkorábban ekkor születhet döntés, vagyis ha most nem lesz velünk elégedett Brüsszel, akkor a kormánynak nagyon kevés ideje marad arra, hogy további költségvetési kiigazításokat fogadjon el. Persze az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy kapunk még egy kis időt, és csak jövő tavasszal születik végleges döntés a túlzott deficit eljárás ügyében.
Beke Károly
mfor.hu
