Ahogy arra számítani lehetett, a második negyedévben tovább romlott a bankok hitelportfóliójának minősége, a lakossági portfólión belül 8 százalék fölé emelkedett a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya, - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kedden közölt adatokból. A hazánkban működő részvénytársasági hitelintézetek az év első felében összesen 162 milliárd forintos adózás előtti nyereséget termeltek, ebből viszont majdnem 140 milliárd az első negyedévre esett. Ezek után nem túl jó előjel a közelgő bankadó, mely akár a teljes második féléves nyereséget elviheti.
Durván megugró céltartalékolás
Az idei év első hat hónapjában 203,767 milliárd forint volt az értékvesztés és kockázati céltartalék változása a részvénytársasági hitelintézeteknél. Mindez azt jelenti, hogy a második negyedévben jelentősen megugrott a tartalékolás, hiszen az első negyedéves 59,516 milliárd után április és június között 144,251 milliárd forinttal csökkentette a bankrendszer nyereségét a céltartalékolás.
A céltartalékolás és az értékvesztés 2009 első félévében 188,502 milliárd forint volt, ezt most közel 15 milliárddal sikerült túlszárnyalni a bankoknak. A második negyedéves 144,251 milliárdot eddig csak 2009 negyedik negyedévében sikerült felülmúlni, akkor 158,245 milliárd forint volt a céltartalék és az értékvesztés.
Nagyrészt a fenti számoknak volt köszönhető az is, hogy az első negyedéves 139,664 milliárd forint után június végén még mindig csak 162,162 milliárd forint adózás előtti eredménynél tartott a bankszektor 2010-et tekintve. Mindez azt jelenti, hogy az év második három hónapjában mindössze 22,498 milliárdos profitot hoztak össze a cégek. Az adózott eredményt tekintve még rosszabb a kép, 15,5 milliárd forint jött össze a második negyedévben.
Mindez főleg annak függvényében érdekes, hogy az év második felében a parlament által megszavazott bankadóval is számolni kell a cégeknek. A 200 milliárd forintos összegből a kormány tervei szerint 120-130 milliárd jutna a bankokra, ez pedig az első félév számai alapján szinte a teljes második féléves profitot elviheti.
A bankadó mellett a forint gyengülése okozhat komoly fejfájást a hazai pénzintézetek vezetőinek, hiszen a második negyedévben is a svájci frank erősödése miatt volt szükség a korábbinál jóval magasabb céltartalékolásra. Egyelőre nem tudni, ez a hatás mennyire lesz tartós, de az elmúlt két hónap eseményeit látva könnyen lehet, hogy még a harmadik negyedévben sem tudják jelentősen csökkenteni tartalékolásukat a pénzintézetek.
Egyre több és több hiteles kerül bajba
A PSZÁF által kedden közölt idősorokból a részvénytársasági hitelintézetek portfóliójának minősége is kiolvasható. Ebből az látszik, hogy április és június között tovább emelkedett a fizetésképtelen ügyfelek aránya: a teljes hitelportfólión belül az első negyedéves 6,2 százalékról 7,4 százalékra nőtt a 90 napon túli tartozások aránya. Így már 1467,744 milliárd forint volt a késedelemmel érintett hitelállomány.
Ha csak a lakossági hiteleket vizsgáljuk, akkor sem rózsásabb a kép: az első negyedév végén tapasztalt 7,3 százalékról 8,1 százalékra emelkedett a három hónapnál régebb óta tartozók aránya. Így a lakossági hiteleken belül 615,777 milliárd forintos volt a késedelemmel érintett portfólió nagysága. Ez 114 milliárddal volt magasabb, mint az első negyedév végén.
Az átsrukturált hiteleken belül szinte kizárólag devizában felvett kölcsönök voltak: június végéig 311,3 milliárd forintnyi hitelt kellett felülvizsgálni vagy átstrukturálni, ebből 256,1 milliárd volt devizahitel. Mindez azt jelenti, hogy a második negyedévben 44,5 milliárd forintnyi hitelt kellett újratárgyalni az ügyfelekkel.
Ezek után kíváncsian várjuk, hogy a második negyedévben hány ingatlant vontak eljárás alá a hazai bankok, de nem lepődnénk meg, ha az első negyedéves 7440-es szám jelentősen, akár tízezer fölé emelkedett volna.
Beke Károly
mfor.hu
