A szakértői kormány rövid távú válságkezelési intézkedéseivel párhuzamosan elindított strukturális reformok - a nyugdíj-, a szociális és az adórendszer, valamint a pénzügyi rendszer átalakítása - hosszabb távon is hozzásegíthetik Magyarországot a sikerhez - mondta a Napinak Bajnai Gordon kormányfő. Ehhez azonban a következő kormánynak is ragaszkodnia kell a tavalyi, illetve az idei költségvetésben meghatározott fiskális szigorhoz, egyúttal folytatnia kell a reformokat is - figyelmeztetett a miniszterelnök. A választások után elsősorban az állam és a (párt)politika érdemi átalakítását kell napirendre tűzni, valamint az önkormányzati rendszer reformját is meg kell kezdeni, hiszen ezekre az ellenzék parlamenti munkától történő távolmaradása miatt eddig nem kerülhetett sor. A kampány- és pártfinanszírozás, valamint a választási rendszer átalakítására azért is szükség lenne, mert ez a következő kormány, sőt a politika általában vett hitelességét is javítaná, mind itthon, mind a nemzetközi porondon - vélekedett Bajnai.
A kormányfő leszögezte: az általa a választások előtti négy-hat hétre javasolt döntéshozatali moratórium a személyi kinevezésekre és a közfeladatokhoz nem kapcsolódó pénzügyi kötelezettségvállalásokra vonatkozik. A moratórium a reformokat nem lassítja, a korábban tervezett érdemi lépésekre sor kerül. A közbiztonság megújítása napirenden van, a korrupcióellenes törvények államfő által javasolt módosítások figyelembevételével újragondolt változatát szavazásra bocsátják, valamint a közműkódex és a felsőoktatás átalakítását célzó intézkedéscsomag is elkészül áprilisig, a válságmenedzselés tehát folytatódik. A Sólyom László államfő által az Alkotmánybírósághoz (Ab) irányított magán-nyugdíjpénztári törvény bár nem tűr halasztást, az államfő aggodalma érthető, hiszen a kormány által javasolt változtatások hosszú távra szólnak. Amikor ilyen horderejű döntésekről van szó, a köztársasági elnök fellépése nem meglepő - jegyezte meg a Bajnai, hozzátéve: mindössze három, az országgyűlés által megszavazott javaslat került az Ab elé, a többi politikai vétó volt, az utóbbiak újragondolása után pedig csak újabb szavazásokat igényelnek, ezek pedig jelentős késedelmet nem okoznak.
Bajnai Gordon szerint a jelenlegi makrogazdasági kilátások alapján az elfogadott 2010-es költségvetés tartható, az abban meghatározott 3,9 százalékos hiánycél továbbra is reálisnak tekinthető. Amennyiben a következő kabinet nem tér el a jelenlegi fiskális politikától, 2011-ben már 3,5-4 százalékos GDP-növekedés várható. A kormányfő szerint még az év közepe táján túljuthatunk a válság mélypontján - ekkorra tetőzhet a munkanélküliség, amelyet Bajnai 11 százalék körül vár.
A Napi kérdésére, miszerint a központi kiadások fedezése érdekében szükség lesz-e az állami vagyontárgyak értékesítésére, a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy a privatizációs törekvések megvalósítására - csakúgy, mint az Új Tulajdonosi Program megkezdésére - csak a válság után kerülhet sor. Az állami cégeket tőzsdére vinni, valamint egyéb vagyontárgyakat magánosítani csak úgy érdemes, ha azokért reális árat lehet szabni, jelenleg ez azonban nem lehetséges - vélekedett Bajnai. A múlt évben éppen ezért nem került sor privatizációra, éppen ellenkezőleg, a kormány megerősítette az állami tulajdont, hiszen fellépett a Mol Nyrt. ellenséges felvásárlása ellen, megújította a Richter Nyrt.-ben lévő tulajdonát. A miniszterelnök egyúttal közölte: a következő napokban a kormány megállapodhat az E.On Ruhrgas International AG-vel az E.On Földgáz Trade Zrt. által üzemeltetett magyar gázkereskedelmi rendszer állami elővásárlási jogát illetően, komoly lépést téve ezzel az energiaellátás biztonságának szavatolása érdekében.
A kormányfő szerint a Malév Zrt. esetében meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan ésszerű forgatókönyv, amellyel a Magyarország turizmusa, gazdasága és infrastruktúrája szempontjából kulcsfontosságúnak számító légitársaságot fenn lehet tartani. Az állami szerepvállalás nem valósulhat meg mindenáron, s még ha meg is történik az állami tulajdonba vétel, az akkor is csak átmeneti lehet. Bajnai úgy fogalmazott: hosszú távon csak magánkézben tartja elképzelhetőnek a légitársaság fennmaradását.
