A Barclays Capital több mint ezer befektetési társaság bevonásával elvégzett márciusi vizsgálatának kedden Londonban közzétett eredménye szerint az intézményi befektetői körnek pontosan az 50 százaléka számol azzal, hogy Görögország, Portugália és Írország a következő három évben leáll törlesztéseivel, illetve adósságállományának átstrukturálására kényszerül.
A befektetői várakozások romlását jelzi, hogy a Barclays Capital előző, decemberi felmérésében a megkérdezetteknek még csak az egyharmada jósolta legalább egy euróövezeti tagállam kényszerű adósságátrendezését.
Az azóta bekövetkezett egyetlen ellenkező irányú változás az, hogy a mostani felmérésbe bevont intézményi befektetői kör tagjainak 2 százaléka tart számos euróövezeti gazdaságban szükségessé váló törlesztési átrendezéstől és ennek nyomán az euróövezet felbomlásától; az előző, decemberi vizsgálat során a megkérdezetteknek még a 4 százaléka nevezte ezt a fejleményt valószínűnek a következő három évre.
A Barclays Capital új, márciusi felmérésének részesei is sokkal nagyobb arányban jósolják azt, hogy több valutauniós tagország jut bajba adósságtörlesztésével, mint azt, hogy csak egy. Azt a válaszlehetőséget, hogy a következő három esztendőben lesz adósságátrendezés az euróövezetben, de ez csak Görögországot érinti majd, a válaszadók 18 százaléka jelölte be.
Arra, hogy a megjelölt időtávban nem valószínű ilyen fejlemény bekövetkezte egyetlen euróövezeti tagállamban sem, a befektetőknek mindössze a 6 százaléka voksolt.
A görög törlesztésleállási kockázattal kapcsolatos növekvő piaci aggodalmakat jelezi az e kockázat ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásának újbóli romlása is.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a görög CDS-díjszabás a keddi késői londoni kereskedésben 1013 bázispont környékén mozgott a 989,6 bázispontos előző záró után.
A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők ismét több mint egymillió euró éves díjat kérnek középárfolyamon minden 10 millió euró görög államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre.
A CMA számítási modellje szerint a keddi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 57 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban, vagyis a piaci szereplők jóval nagyobb halmozott esélyt látnak arra, hogy Görögország öt éven belül törlesztésképtelenné válik, mint arra, hogy nem.
Magyarország CDS-árazása a keddi londoni kereskedésben ugyanakkor jelentős javulással 272 bázispont körül járt. Ez a CMA számítási modellje szerint nem egészen 18 százalékos halmozott nem fizetővé válási kockázat árazásának felel meg ötévi távlatban, vagyis e mérce alapján a piac Görögországot jelenleg több mint háromszor olyan kockázatos államadósnak tartja, mint Magyarországot.
A CMA nemrégiben közölt 2010-es kockázati listáján - amely a decemberi utolsó CDS-árazások alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország tavaly a világ legkockázatosabb adós országa lett, megelőzve Venezuelát.
MTI
