TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2011. október 27. 08:00

Helyes irányú, de "fájdalmasan lassú" lépéseknek minősítették az elemzők az euróövezeti adósságválság rendezéséről tartott EU-csúcs eredményeit. Az EU valójában nem döntött a bankok feltőkésítéséről, hanem csak előírta számukra a tőkemegfelelési ráta emelését.

A Barclays Capital szerint az uniós vezetők a bankokra hagyták, hogy miként érik el az előírt 9 százalékos alapszintű - ugynevezett Tier 1 - tőkemegfelelési rátát a jövő júniusi határidőig.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) szerint az euróövezeti bankok ténylegesen nem kaptak pénzügyi segítséget, csak "megmondták nekik", hogy emeljék tőkemegfelelési mutatóikat 9 százalékra, vagyis a Bázel III. kockázatfedezeti előírásokban szereplő 7 százalékos minimumcél fölé. Az ehhez szükséges tőkét a bankoknak kell megtalálniuk, és ez a gyakorlatban csak a hitelezés visszafogásával - és így a növekedés további lassulásával -, vagy külső befektetők bevonásával lehetséges.

A CEBR elemzői "ázsiai és közel-keleti" befektetők jelentkezését valószínűsítik. A cég szerint az európai bankszektor jelentős hányada e befektetői kör tulajdonába kerülhet a feltőkésítési folyamat eredményeként.

A CEBR szerint a görög adósságleírás mértéke "megfelelőnek tűnik", de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósságok újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság "mélységes versenyképtelenségére".

A Capital Economics szakértői közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az érintett országok alapvető versenyképességi hiányát. A cég szerint az euróövezeten belül olyan szélesre nyílt a versenyképességi rés, hogy bezárása egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna a perifériális országokban.

Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót - vélekedtek minapi helyzetértékelésükben a Capital Economics londoni elemzői.

A Capital Economics utalást tett az euróövezet felbomlásának lehetőségére. A ház közgazdászai szerint jóllehet a csúcson elért döntések előrelépést jelentenek, gyanítható azonban, hogy a piac hamarosan ugyanúgy "túl kevésnek és túl későinek" fogja értékelni e döntéseket, mint a válságra adott eddigi válaszlépések mindegyikét.

Ennek alapján azt jósolják, hogy az adósságválság elhúzódó recesszióba sodorja az euróövezetet, és végül a valutaunió "valamilyen formájú felbomlásához" vezet.

A ház szerint ugyanis a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, nem az okait. Például a görög adósságleírás, vagy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítése nem gyógyír a perifériális tagállamok alapvető versenyképtelenségére. Emellett kevés jele van az elmozdulásnak a széleskörű költségvetési unió felé, amely végső soron szükségessé válhat az euró egyben tartása végett - vélekedtek csütörtöki kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.

A Commerzbank szerint ha az EU-csúcson javasolt görög adósságleírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett marad. A Commerzbank elemzői szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása.

A cég szerint problémát jelenthet még az is, hogy az EFSF részleges garanciát vállalhat a tagországok új állampapírjaira. A kormánykötvények befektetői ugyanis biztonságra vágynak, márpedig ha az uniós kormányok szükségesnek tartják e kötvények részleges garantálását, azzal azt a jelzést küldik a piacnak, hogy az európeriféria szuverén kötvényei "egyáltalán nem biztonságosak".

A Commerzbank szerint kérdés, hogy az euróövezeten kívüli befektetők hogyan dolgozzák fel ezt az ellentmondást.

A ház szerint a befektetők mindemellett meg is kérdőjelezhetik az EFSF-garancia hitelességét. Ha ugyanis a kormányok más perifériális tagállamok esetleges adósságleírásait is "önkéntesnek" minősítik - ahogy az most Görögország esetében történt -, akkor a befektetők arra a következtetésre juthatnak, hogy az EFSF mint garancianyújtó nem feltétlenül fog fizetni jövőbeni "önkéntes" leírások esetén.

MTI

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.