A mostani, július elsejétől érvényes áfaemelés hatása - ha teljes mértékben megjelenik az árakban - mintegy 3,5 százalékos plusz inflációt jelentene, fejtette ki Barcza György. Egyébként 2006-ban éppen ez történt: egy az egyben megjelent az adóemelés hatása a fogyasztói árakban. Most azonban úgy tűnik, hogy ez háromnegyed részben fog áthárulni a fogyasztókra, míg negyedrészét úgymond a "recesszió lenyeli majd".
Hosszútávon azonban nem is annyira fontos az egyszeri áfaemelés hatása, hiszen ez csak egy éven keresztül érvényesül majd. Ha jövő júliusban jön majd a normál júliusi árindex, akkor az infláció automatikusan ennyivel fog mérséklődni. Vagyis, ahogy mondani szokták, kikerül a bázisból, véli a K&H elemzője.
Az adóemelés gerjeszti az inflációt
Más kérdés azonban a maginfláció problémája. Nálunk utóbbinak azt nevezik, amit a Központi Statisztikai Hivatal számol, ami azonban nem egyenlő a közgazdasági értelemben vett maginflációval. A kérdés, megjelenik-e majd a nettó árban is a mostani adóemelés. A múltban azt tapasztaltuk, hogy egy adóemelés után két-három évvel is kimutatható volt árfelhajtó hatás, tehát általában az adóemelés gerjeszti az inflációt.
De nem minden esetben van ez így, és mivel jelenleg a jövedelmi helyzet nagyon szigorú – hiszen a lakossági reáljövedelmek csökkennek –, van esély arra, hogy ezúttal kisebb lesz az árfelhajtó hatás. A jövedelemkorlát miatt egyes termékeknél csökkenni fognak az árak, vagy kevesebbet fogyasztanak belőle. Ilyen árleszorító hatás a régióban Szlovákiában volt tapasztalható 2004-ben, amikor az áfaemelés után csökkent a maginfláció, hívta fel a figyelmet Barcza György.
De visszatérve a várható folyamatokra, úgy tűnik, hogy a mostani négy százalékos pénzromláshoz hozzá fog adódni egy 2,5 százalékos hatás. Ennek nyomán az idén júliusra felugrik az infláció 6,5 százalékra, ami ősszel tovább fog emelkedni. Ez utóbbi bázishatás, hiszen tavaly ősszel erőteljesen csökkent az üzemanyag ára, és ha idén ősszel ez nem ismétlődik meg, akkor a 12 havi árváltozást mérő infláció automatikusan emelkedik. Emiatt várhatóan fel fog menni az infláció 7,5 százalékra, és az lesz az igazi kérdés, eléri-e majd a nyolc százalékot az év végén, emelte ki az elemző.
Ősztől csökkenhetnek a kamatok
Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank feltehetően óvatos lesz, és nem fog kamatot csökkenteni. Viszont ha a szlovák példa nálunk is megvalósul, és a nettó árak mérséklődni kezdenek, akkor akár már ősszel is jöhet kismértékű kamatcsökkentés.
Július elsejétől az áfaemeléssel egyidejűleg mérséklődtek a személyi jövedelemadók. Ennek azonban nem lesz infláció mérséklő hatása - véli az elemző -, mert ez éppenséggel a keresletet növeli.
Ezzel párhuzamosan a makrohelyzet is kezd átalakulni, hiszen a recesszió mellett ezután az emelkedő inflációval is küzdeni kell majd. Barcza György szerint utóbbi automatikusan növeli a költségvetési bevételeket. Ezért az ideális itt is a 2004-es szlovák példa megismétlődése lenne: akkor emelkedtek a büdzsé bevételei, miközben a kamatok nem nőttek, mert a piacok a hosszú távú csökkenő inflációt árazták be. Mindenesetre a piaci kamatok a tavalyi csúcs után már sokat csökkentek, és a nagy kérdés most az, fennmarad-e ez a tendencia.
A harmadik negyedévben lehet a mélypont
Az elemző úgy véli, Magyarországon az infláció egy „klasszikus adóforma”. Az emberek azt szokták meg, hogyha a költségvetés bevételekhez akar jutni, akkor inflációt gerjeszt. Ezért évtizedek óta inflációs országnak számítunk, és ez a logika a mai napig működik.
Ami a recessziót illeti, Barcza György most úgy számol, hogy a harmadik negyedév lesz a mélypont - ekkor fog érvényesülni ugyanis a kormányzati intézkedések jövedelem-visszafogó hatása. A remények szerint azonban a visszaesés mértéke éves átlagban nem lesz nagyobb hét százaléknál. Most úgy tűnik, hogy a kormányzat prognózisa reális, mondta végezetül Barcza György.
VMI
Menedzsment Fórum
