Barcza György elmondta, a devizahitelesek mentő csomagjára a kváziforintosítás a megoldás. Fix árfolyamot vezetnek be, ez 180 és 200 forint közötti svájcifrank-árfolyam lenne a mostani 248 helyett – magyarázta –, közel 20-25 százalékkal visszafognák az árfolyamot. A csökkentés által a bankok oldaláról elszenvedett veszteséget a MNB tudná segíteni a korábban, kedvezőbb árfolyamon megvásárolt, olcsóbb euróval – fűzte hozzá.
Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Banknak ebből nem származna vesztesége, a bankoknak pedig alacsonyabb lenne az árfolyamvesztesége. A vezető elemző úgy ítéli meg, minél hamarabb megy végbe a devizahitelek kváziforintosítása, annál nagyobb éves veszteséget szenvednek el a bankok. A magyar kormány olyan megoldást keres a devizahitelesek problémájára, amelynek alapján jelentősen, nagyjából 35-40 százalékkal csökkenne a törlesztőrészlet az állam 30-40 milliárd forintnyi összegű kamattámogatása mellett - magyarázta.
A kérdés csupán az, hogy a bankok hajlandók-e vállalni a 30-40 milliárdnyi veszteséget. Meg kell találni az optimumot abban, hogy milyen gyorsan törlesztenek az adósok és ez mekkora költséggel jár ez az államnak – mondta Barcza György.
2 százalék fölé is gyorsulhat a növekedés
Jelenleg félszázalékos növekedésnél tartunk, ami várhatóan felgyorsul két százalékra – magyarázta Barcza György. A vezető elemző szavai szerint hogy az alacsony infláció általában alacsony kamatszintet eredményez, de hazánkban a kamatszint attól függ, hogy a külföldi befektetők milyen hozamszint mellett vásárolják meg az állampapírokat. A nemzetközi szinten elindult hozamemelkedés hatása érződik Magyarországon is - folytatta. A jegybank kamatcsökkentése pedig pozitív hatással van a vállalatokra, hiszen minden egy százalék pontos kamatcsökkentés hatvanmilliárdnyi nyereséget hoz éves szinten – tette hozzá.
Jelenleg a devizahiteleseket érintő újabb csomag hatását, valamint a Magyar Nemzeti Bank nemrég bejelentett programbővítésének eredményeit nem lehet még számszerűsíteni, hiszen nem ismertek a részletek – mondta Barcza György. Megjegyezte, ha ezt a két hatást még hozzátennénk a Századvég 1,8 százalékos előrejelzéséhez, akkor elmondható, hogy nagy valószínűség szerint jövőre a növekedés várhatóan két százalék fölé is gyorsulhat.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője szerint a régió más országai is jó példaként tekintettek hazánknak az európai gazdasági válság kezelésére tett intézkedéseire, például a ciprusi mentőcsomag sokkal nagyobb terheket rótt a bankokra, mint a magyar bankadó, és például a csehek és a lengyelek is hozzányúltak a magánnyugdíjpénztárakhoz. A bankadó meg a különadó is segített abban, hogy a magyar gazdaság ne szenvedjen el újabb nagy visszaesést – mondta. Hozzátette: a vállalkozásokra rótt terhek esetleges negatív hatását akkor lehet objektíven elbírálni, ha a jövő évi növekedést már össze lehet hasonlítani a régió országaiéval.
mfor.hu
