Magyarországon az emberek kisebb hányada érzi úgy, hogy rendelkezik a pénzügyeit érintő megalapozott döntések meghozatalához szükséges információkkal, mint egy évvel ezelőtt. Az Aviva Életbiztosító Európa 11 országára kiterjedő kutatásából kiderül, hogy amíg tavaly a magyar lakosság egyharmada vélte úgy, hogy nincs megfelelő információja egy befektetési döntéshez, az idén már a válaszadók több mint 40 százaléka szembesült ezzel a problémával. A régióban is hasonló a helyzet: a lengyelek és a románok hozzánk hasonlóan bizonytalanok, míg a cseheknél - hasonlóan a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező nyugat-európai országokhoz – 50 százalék feletti azok aránya, akik megalapozottan tervezik pénzügyeiket.
„Tapasztalataink szerint az ügyfelek sokkal több kérdéssel fordulnak hozzánk most, mint egy évvel korábban. Reményeink szerint ennek a válságnak az lesz a pozitív hozadéka, hogy az emberek elkezdenek még inkább tudatosan odafigyelni a pénzügyeikre” – tette a kutatás eredményéhez Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító, értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese.
A pénzügyi szolgáltatók kiválasztásának szempontjai között a vizsgált országok többségében az adott céggel kapcsolatos korábbi tapasztalat került az első helyre. A megszerzett tapasztalat után a legfontosabb szempont, hogy pénzüket régóta működő intézményre bízzák, de fontosnak ítélték a márkanév ismertségét is.
A megkérdezettek többsége, 57 százaléka szívesen ajánl családjának vagy ismerőseinek általa kedvelt pénzügyi szolgáltató céget, vagy terméket. Azonban ez fordítva már nem ilyen egyértelmű, hiszen csak Romániában és Csehországban választ a többség a barátok vagy a család ajánlására pénzügyi szolgáltatót, vagy annak termékét. Magyarországban és Lengyelországban a megkérdezettek egyharmada választ családja javaslatára pénzügyi szolgáltatást.
A magyar lakosság megosztott annak megítélésében, hogy kitől a legjobb pénzügyi tanácsot elfogadni: a megkérdezettek egyharmada a családjától fogadja el szívesebben a befektetési ötleteket, egyharmaduk viszont pénzügyi tanácsadótól fogad el inkább javaslatot.
Magyarországon a megkérdezettek 70 százaléka nem kész pénzt fizetni a jó minőségű pénzügyi tanácsadásért. A többi vizsgált országban ugyanakkor a válaszadók közel 50 százaléka élne ezzel a lehetőséggel. Ez azt is jelenheti, hogy más országokban a lakosság inkább rábízza magát a tanácsadókra befektetései során, ha az megbízható.
„Magyarországon is fontos lenne, hogy az emberek tudatosan választhassanak a pénzintézetek és a pénzügyi szolgáltatások közül. Ehhez viszont minél teljesebb körű tájékoztatásra van szükség, amit a hiteles és felkészült tanácsadók tudnak nyújtani nekik.” − hangsúlyozta Zolnay Judit.
