Beindultak az off-shore vadászok
Az adóparadicsomokban tartott magyar vagyonok felkutatásáról kérdezték Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesét a parlamentben. Az írásban feltett képviselői kérdésre az adóügyekért felelős államtitkár közölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban megkezdte működését a szakértői munkacsoport, amelynek az off-shore ügyek felgöngyölítése, a magyar vonatkozású információk elemzése a feladata.
Tállai szerint a NAV teljes eszközrendszerével szisztematikusan, a magánszemélyeket és a cégeiket is érintően vizsgálja, történt-e Magyarországon adóeltitkolás, és megteszi a megfelelő lépéseket azok megadóztatása érdekében.
A válasz arra is kitér, hogy Magyarország adóügyi információcsere partnereinek száma meghaladja a százat. Idéntől több mint 70 országból, köztük számos adóparadicsomból érkezhetnek hozzánk automatikus információcsere keretében magyar illetőségű személyek pénzügyi számlainformációira vonatkozó adatok. Ezen kívül Magyarország tavaly áprilisban csatlakozott a G5-ök által kezdeményezett, a tényleges haszonhúzókra vonatkozó információk automatikus cseréjét célzó kezdeményezéshez is.
Ezeken túl az Európai Bizottság is lépéseket tervez: tavaly januárban közzétette az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó csomagját és készül a nem együttműködő harmadik államok listája is. Magyarország pedig kezdeményezőként lépett fel a multinacionális internetes vállalkozások adóelkerülése ellen – írja Tállai.
A miniszterhelyetteshez Schneider Tamás jobbikos képviselő fordult kérdéseivel. Szerinte évente 200-300 milliárd forint tőkekivonás történik a magyar gazdasági és politikai elit köreiből, a külföldön tartott off-shore vagyont pedig 3000 milliárd forintra becsülik a szakértők.
mfor.hu
