<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A jelentős mértékű adócsökkentés ma már szinte elkerülhetetlen, ha meg kívánjuk őrizni az ország gazdasági versenyképességét, hiszen versenytársaink, az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott országok többsége hazánknál jóval kisebb adószintet alkalmaz. Ha nem történik változás, akkor a szakértők szinte egyöntetű véleménye szerint Magyarország végzetesen lemarad. Ennek ellenére a kormány még nem szánta el magát egy ilyen lépéssorozatra, és az adócsökkentés ellenében a szociális biztonságra a konvergenciaprogramra hivatkozik. Mfor.hu háttér.

Üvegzseb helyett üres zseb (Mfor-montázs)

A nagy adócsökkentési javaslatdömpinget Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke indította el tavasszal, amikor mintegy 2000 milliárd forintos adómérséklésre vonatkozó elképzelést fogalmazott meg. Simor szerint a versenyképesség egyik legnagyobb problémája, hogy Magyarország túl van adóztatva, az állam gazdasági fejlettségéhez képest túl sok feladatot vállal magára, s ezeket a kiadásokat beszedett adókból kell finanszírozni.

Magas az állami újraelosztás

Az állami újraelosztás Magyarországon kirívóan magas: 2006-ban, a választás évében a GDP 53,3 százalékára rúgó újraelosztási ráta tavaly 50,1 százalékon állt. Ezt a mutatót 40-45 százalékra kellene csökkenteni, mert csak így lehet optimalizálni a gazdaságot – nyilatkozta tavaly nyári budapesti látogatásán John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese. Szavainak azonban eddig nem lett különösebb hatása.

A figyelmeztetés annak szólt, hogy a magyar állam „skandináv szinten” vonja el és szórja szét a pénzt a társadalom különböző rétegei között. Az állami újraelosztást tekintve hazánk negyedik az Európai Unió tagállamai között, az úgynevezett újraelosztási ráta csak Svédországban (56,4 százalék), Franciaországban (53,1 százalék) és Dániában (51,5 százalék) magasabb a hazainál. A versenytársainknak számító országok közül ugyanakkor Szlovákiában csupán 37,9 ez a mutató, de Csehországban és Lengyelországban sem magasabb 43-44 százaléknál.

A helyzetet felismerve a kormányzat is megfogalmazott már adócsökkentési elképzeléseket.  A márciusi népszavazás előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mintegy 250-400 milliárd forintnyi keretről beszélt. Ez az összeg azonban a statisztikai hibahatáron belül van, és feltehetően nem idézne elő érdemi változást.

A népszavazás óta a kisebbségbe szorult kormány már ebben az ügyben sem tűnik aktívnak. Sőt, már nem is adócsökkentésről, hanem adóreformról beszél, aminek fedezetét leginkább egyes adófajták emelésével teremtené elő. Kiszivárgott hírek szerint az áfa húsz százalékos kulcsát 22 vagy 24 százalékra emelné. Az így keletkező bevételek nyomán lehetőség nyílna a tb-járulék mérséklésére, illetve megszüntetnék a négy százalékos szolidaritási adót.

Szakértők szerint azonban az ilyen átalakításoknak sok értelme nincs, inkább az általános adószintet kellene csökkenteni. Ez azonban együtt járna a szociális kiadások mérséklésével, amire az MSZP frakció nem hajlandó. Gyurcsány Ferenc korábban ki is jelentette, hogy a kormány a szociális biztonságot nem fogja a gazdasági növekedés oltárán feláldozni.

Ezermilliárdos csomag

Eközben a nagy adótanácsadó cégek is kidolgozták javaslataikat. Bár a tervezetek még nem kerültek nyilvánosságra, annyi már kiderült, hogy elképzeléseik szerint néhány év alatt az összadóterhelés 1000-1100 milliárd forinttal csökkenne. Ebből jövőre 350-600 milliárdos mérséklésnek kellene megvalósulnia.

Ezzel párhuzamosan a költségvetés kiadási oldalát is legalább hasonló mértékben kellene csökkenteni, de ezt már a Pénzügyminisztériumra bíznák a szakértők, akik a rászorultsági elven működő szociális háló mellett érvelnek.

Az MSZP-frakció viszont sajtóhírek szerint úgy akar adócsökkentést végrehajtani, hogy közben egyetlen társadalmi réteg érdekeit sem sértené. Ezért nem lelkesedik az áfa-emelésért, viszont a kiadások csökkentéséért sem. Vagyis patthelyzet állt elő, és a változásért - úgy tűnik - a kormánypárt nem szándékozik jelentősebb lépéseket tenni.

A kormány lényegében egyetlen forrást lát az adócsökkentésre, a gazdaság kifehérítését. Ennek hatása azonban bizonytalan, és jobbára a költséges adóellenőrzésekben és a minimálbér fokozatos emelésében merül ki.

Varga M. István

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.