A pénzügyi szakember a német szociáldemokrata párthoz (SPD) közel Álló Friedrich Ebert Alapítvány pódiumbeszélgetésén egy kérdésre válaszolva felidézte, hogy a 2010-es első görög hitelcsomag összeállításában az IMF-re hárult a legtöbb feladat, mert a hitelezői trojka másik két tagjának, az Európai Bizottságnak (EB) és az Európai Központi Banknak (EKB) nem volt gyakorlata a "tűzoltásban", vagyis az akut pénzügyi válságok kezelésében, az IMF viszont éppen erre szakosodott.
Görögország helyzetét és kilátásait elemezve "kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy adósság-átütemezésre van szükség, ami kevésbé diplomatikusan adósságelengedést jelent" - mondta Belka. A válságkezelés első lépéseként Görögország valamennyi adósságának felét el kellett volna engedni, de "ezt az IMF emberein kívül senki más nem akarta" - tette hozzá.
A nemzetközi pénzügyi szervezet gazdasági érvekkel alátámasztott álláspontját az EB és az EKB "politikai megfontolásból" utasította el, az uniós intézmények a "fertőzésveszélytől", a válság továbbterjedésétől tartottak, az adósságelengedés így végül lekerült a napirendről - mondta Marek Belka.
Hangsúlyozta: a görög válság leküzdéséhez továbbra is szükséges az államadósság átütemezése, és ez várhatóan meg is történik, "de többe kerül majd", mint ha megtették volna rögtön a válság elején.
Marek Belka 2009 januárjától 2010 júniusáig dolgozott az IMF-nél. Akkor Dominique Strauss-Kahn volt a vezérigazgatója. Belka szerint a francia szakember volt az IMF első vezetője, aki kiemelt hangsúlyt helyezett a pénzügyi válságok társadalmi következményeire, ezért a görögországi krízis elmélyülésekor az IMF már egészen másként állt hozzá a válságkezeléséhez, mint az indonéziai vagy argentin válság idején.
A megelőző évtizedben kialakult "szereposztás" 2009-2010-re megfordult, az IMF szorgalmazta a kevésbé szigorú lépéseket, a társadalmi következmények figyelembevételével kidolgozott reformokat, az EB és az EKB pedig a gyors és mélyreható, kemény intézkedések pártján volt - mondta az IMF korábbi európai igazgatója.
A trojka egy 110 milliárd eurós hitelcsomagot állított össze Görögországnak 2010 tavaszán. Az IMF 30 milliárd eurót, az EB és az EKB 80 milliárd eurót biztosított. A hitelhez kapcsolódó reformprogram nem érte el a várt hatást, és az athéni vezetésnek alig egy év múlva ismét segítséget kellett kérnie a trojkától.
MTI
