A jelenlegi gazdasági helyzetben megnövekedett a vevői követelések realizálásának kockázata. A követelések év végi értékelése kapcsán a vállalkozásoknak megnövekedett értékvesztési igénnyel kell számolnia, amely különbözetet okoz a társasági adóalap és a számviteli eredmény között. A negatív adóhatás csökkentése érdekében a vállalkozás dönthet, hogy a kétes követeléseket vagy engedményezi, vagy pedig igazolja az egyes követelések behajthatatlanságát.
Mivel a minősítendő követelések száma várhatóan növekedni fog. Javasolt, hogy az ezekkel kapcsolatos döntéseket a feltöltés előtt hozzák meg a vállalkozások, a követelések különböző kezelésének ugyanis eltérő hatásai vannak az adóalapra. A feltöltési kötelezettségnél egy hatékony adókötelezettség teljesítéséhez vizsgálni kell a követelésekkel kapcsolatos döntések hatásait, tette hozzá az adószakértő.
A jelenlegi gazdasági környezet a tőke költségeinek drágulásához is vezetett. Ezzel párhuzamosan, a forint árfolyamváltozásával a devizás kölcsöntartozások értéke növekszik. Ezen tényezők hatással vannak a vállalkozások alultőkésítési arányára, illetve megnövelhetik a társasági adóalapban el nem számolható kamatráfordítást, és az adófizetési kötelezettséget is. A feltöltési kötelezettségnél ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni az adófizetés kiszámításához.
Óvatosan az ÁFA-bevallással!
„Tapasztalataink szerint a jelenlegi gyakorlat az, hogy a cégek a várható adó alapján számított minimális feltöltési kötelezettséget teljesítik, ami a várható adó 90 százalékát jelenti. Ennek az oka, hogy a feltöltés napja és az üzleti év fordulónapja egymáshoz nagyon közel álló időpontok, és a két időpont között már nem várhatóak jelentős tranzakciók” – mutatott rá Veszprémi István. A jelenlegi gyorsan változó pénzügyi helyzet miatt azonban javasolt, hogy a vállalkozások még körültekintőbben teljesítsék a feltöltési kötelezettségüket a 2008-as adóévhez. Az eredményre, és adóalapra ható egyes tényezők kiszámíthatatlansága (pl. árfolyam-ingadozás) ugyanis az adófizetési kötelezettség növekedéséhez, és így a hiányos feltöltés miatti mulasztási bírsághoz vezethet, figyelmeztetett az adószakértő.
Pénzügyi kockázatot jelenthet továbbá, hogy az adóhatóságnak bevallott és megfizetett ÁFA - az árfolyamcsökkenés miatt – alacsonyabb összegben térül meg. Azaz a vevő által kifizetett összeg forintra átszámított értéke kevesebb, mint a teljesítés napján érvényes árfolyam alkalmazásával számított, és bevallott ÁFA összege.
A külföldi pénznemben lebonyolított adóköteles ügyleteknél kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ÁFA átszámítása az alkalmazott árfolyam-törvénynek megfeleljen. A helytelen teljesítési időpont szerinti árfolyam alkalmazása ugyanis jelentősen eltérítheti a fizetendő ÁFA összegét, ÁFA-hiányt okozva ezzel.
A külföldi pénznemben kiállított, bejövő, előzetesen felszámított ÁFÁ-t tartalmazó számla befogadásakor szintén szükséges mérlegelni a számlán feltüntetett teljesítési időpont, illetve az adó kiszámításához alkalmazott árfolyam szabályszerűségét. Ez azért fontos, hogy az ÁFA levonás összege ne legyen magasabb, mint amit a jogszabályi előírás megenged.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a levonásba helyezhető ÁFA, és a szállítónak a számla pénzügyi rendezésekor megtérített ÁFA összege is okozhat veszteséget, amennyiben a teljesítés időpontjában érvényes forintárfolyam alacsonyabb, mint a pénzügyi rendezéskor érvényes árfolyam, tette hozzá a Deloitte szakértője.
