6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Magyarország az IMF szerint bizonyos politikai kockázatokkal rendelkezik, amiben nincs semmi meglepő, mondta el az mfor.hu-nak adott interjúban Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora. Szerinte van egy "rozoga kormányunk", de ez a helyzet vélhetően egy szabad választás után megváltozik. Bár a Jobbik részéről felmerülnek olyan ötletek, hogy ne fizessük vissza az IMF-hitelt, ez nincs végiggondolva - Bod Péter Ákos szerint ez olyasmi lenne, mintha valaki azt a szalmaszálat engedné el, amelyikbe kapaszkodik.

(Fotó: MTI)

- Az IMF-megállapodást lényegében folyamatosan bírálják a politikai paletta minden oldaláról. De újabban felerősödött az a hang, amely szerint nekünk ezt a 25 milliárd dolláros kölcsönt nem is kellene visszafizetnünk. Van egy ilyen radikális lépésnek egyáltalán értelme és racionalitása?

- Egyrészt arról lehet szó, hogy mi a tartalma a szerződésnek, amiért mindig a kormány felel. Tehát, ha valaki kritizálja az IMF-hitel felvételének követelményeit, akkor azt alapvetően az adott ország vezetésének kell címeznie.

A kérdés másik része nekem nem világos, hiszen nem értem, hogy mire jó, ha valaki egy megkötött szerződést nem akar teljesíteni - pláne az előzmények ismeretében. Tavaly októberben a szokásos aukciókon nem kellett senkinek a magyar állampapír, és ezért kellett a Valutaalaphoz fordulni. Magyarországot egy éven túli lejáratra nem tartotta stabilnak a pénzpiac. Erre mondta valaki, hogy „lényegében államcsőd van, csak nem mondta be a TV”.

Ez annyiban igaz is, hogy ha valakinek hosszú hónapokon keresztül nem sikerül hitelt felvennie, akkor ráomlik a lejárt hitelek terhe. Ekkor két dolgot tehet egy ország: az egyik lehetőség, hogy óriási szufficitet állít elő és kiizzadja a törlesztéseket. Erre nincs esély, és egyetlen kormány sem emelné annyira az adókat, ami ehhez szükséges volna. A másik út, hogy el kell mennie ahhoz az intézményhez, amit ezen célra hoztak létre 1944-ben, ez pedig  a Nemzetközi Valutaalap.

- Vagyis tavaly ősszel nem volt más választás, és az IMF-hez kellett fordulni?

- Igen, úgy néz ki. Ezért most az IMF-visszafizetés megtagadása olyasmi lenne, mintha valaki azt a szalmaszálat engedné el, amelyikbe kapaszkodik. Sőt, jövő tavasszal, ha valami csoda nem történik, ismét újabb kölcsönt kell felvenni (szerk: az interjú a sikeres pénteki magyar eurókötvény-kibocsátás előtt készült). Akkor majd egy új kormány megmutathatja, hogy ő milyen megállapodást tud kötni - előnyösebbet, esetleg olcsóbbat, olyan feltételek mellett, amelyek az ország érdekeit szolgálják. Ezen van értelme gondolkodni, de annak nem látom értelmét, hogy a visszafizetés megtagadását lebegtetjük. Ekkor ugyanis arra kellene válaszolni, hogy mi lesz, ha senki sem ad kölcsönt.  És ekkor nemcsak a kormány helyzete romlana meg, hanem az ország területén élő összes vállalaté, banké, személyé is. Senki sem hitelezne szívesen egy olyan országban a családoknak vagy cégeknek, amely kormánya nem fizeti a saját adósságait.

- Ezt sehol nem vennék jó néven.

- Több százezer családot és munkahelyet érintene, juttatna csődbe egy ilyen pénzügyi döntés. Ezek az „adósságot ne fizessünk vissza” olyan politikusi mondások, amelyeket évtizedek óta hallani: „Nem fizetjük vissza, mert nem szeretjük a hitelnyújtókat”. A fizetés megtagadása mögött azonban sohasem volt végiggondolt koncepció.

- Az adósság-átütemezés vagy -elengedés valóban évtizedek óta témája a magyar közéletnek.

- Igen, és a fogalmak keverednek is. Átütemezni lehet, hiszen ha egy vállalkozónak elakad a szállítmánya, akkor elmegy a bankhoz és átütemezést kér. Ekkor fizetni fog, csak később. De Magyarország esetében ez nem merül fel, mert új hitelt vettünk fel. Persze ez is egyfajta átütemezés, hiszen úgy törlesztünk, hogy egyből kérünk egy új hitelt és a kormány abból fizeti az esedékes régebbi hiteleket.

- Az IMF legutóbb Magyarországgal kapcsolatban politikai kockázatokról beszélt. Feltehetően a most regnáló Bajnai-kormányra is gondoltak.

- Ebben nincs semmi nóvum, hiszen egy olyan ország meglehetősen kockázatos, amelynek ilyen rozoga kormánya van. De ez a helyzet rövidesen megváltozik majd, mert lesznek szabad választások, és akkor valaki feltehetően vitathatatlan többséget kap majd. Ettől kezdve a politikai kockázat megszűnik, mert lesz egy erős és legitim kormányunk.

- Az IMF-hitel kapcsán egyesek azt is felvetik, hogy nemcsak újabb kölcsönre lesz szükségünk 2010-ben, hanem a mostani hitelt sem tudjuk időben visszafizetni, és átütemezést kell kérnünk.

- A 20 milliárd eurós hitel folyósítása másfél év, a visszafizetés határideje pedig öt év. Annyit tudunk biztosan jelenlegi és jövőbeli fizetési képességünkről, hogy a 2009-es évben zsugorodik a gazdaság. Nagyon sok fog majd azon múlni, hogy mi fog történni 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben. Ha a világgazdaság magához tér, és a magyar gazdaság rá tud kapcsolódni erre a konjunktúrára, akkor a hiteleink visszafizethetők. A világgazdaság - úgy tűnik - kezd magához térni, de azt tekintve erős aggályaim vannak, hogy milyen állapotban lesz Magyarország 2010 -2011-ben. Ezen kérdések között szinte csak technikai jellegű, hogy egy hitelt vissza tudunk-e fizetni. Ha ugyanis kimaradunk a következő fellendülésből, akkor Magyarország lecsúszása folytatódik.

- Ha sikerül egy stabil és hatékony kormányt választani, hány év konszolidációs időszak kell majd Magyarországnak?


- Ez sok mindentől függ. Egyfelől bizonytalan, hogyan alakul majd a környezetünk. Ez az év például rosszabb a vártnál, de 2010 egy fokkal már ígéretesebbnek tűnik. De a magyar belső viszonyokat nehéz előre látni; még azt sem tudjuk, mit eredményez az idei év második fele. Az adóemelések és a restrikció hatása még kiszámíthatatlan, nem látni előre, mekkora fogyasztáscsökkenést lesz kénytelen elszenvedni a lakosság. Várható még egy csődhullám is, és ezért nem tudni, hogy a vállalkozók közül kik élik meg 2011-et.

A helyzeten azonban sokat segítene egy erős kormány, mert a gazdaság nemcsak függvénytan, hanem lélektan is. Ha a gazdaság szereplői úgy vélik, hogy lezárult egy időszak, és utána nyugodtabban lehet tervezni, akkor a gazdasági folyamatok (készletfeltöltés, beruházás, létszámfelvétel) pozitívan reagálhatnak, és felléphet a multipikátor-hatás, amely elindíthatna egy optimizmusra alapuló növekedést.

- Sokak szerint két-három évig is eltarthat a recesszió.

- Ezt nem tudhatjuk előre, a gazdaságban a pozitív és a negatív meglepetések is benne vannak. De van egy félelem azzal kapcsolatban, hogy ha beindul a fellendülés, akkor a nagyobb külföldi termelők közül sokan nem nálunk kezdik újra a munkát.

- Emellett már körvonalazódik egy újabb probléma is. Nevezetesen az, hogy a költségvetési hiány kezd elszállni, ami jövőre komoly gondokat kezd okozni.

- A költségvetés helyzetébe nehéz belátni, mert ismét egyre kevesebb adat áll rendelkezésre.

- Kezd megismétlődni a 2006-os helyzet?

- Annyira talán nem rossz a szituáció, mert itt van az IMF, és nekik hazudni nagyon kínos lenne. De azért tetten érhető valamekkora késlekedés és ügyeskedés a költségvetési adatokkal kapcsolatban.

Varga M István

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!