Hozzátette: az év végi záróár alapján meghatározott ráta valójában nem jól tükrözi az adósság valós terhét. Borbély ugyanakkor kiemelte, hogy változatlan árfolyamon számolva, a jóváhagyott költségvetési hiány figyelembevétele mellett, várhatóan csökken majd az államadósság.
Az év végi trükközésekkel kapcsolatban Borbély elmondta: az adósságkezelő semmi mást nem tett, mint amit máskor is szokott. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor kell véglegesen összehangolni az éves nettó kibocsátást a tényleges éves finanszírozási szükséglettel. Erre azért van szükség, mert az adott év egyes időszakaiban, így elsősorban a januári–tavaszi és a kora őszi hónapokban a kedvező állampapír-piaci viszonyok alapján általában többletkibocsátás keletkezik. Borbély szerint mivel ekkor a finanszírozás biztosítása érdekében tartalékolás történt, év végén jelentős összegű visszavásárlást/előtörlesztést hajtott végre az adósságkezelő forintban és devizában egyaránt. Hangsúlyozta, ez nem számít rendhagyó lépésnek, ahogy az sem volt, hogy visszafogták a kibocsátásokat.
A kötvénykibocsátásokkal kapcsolatban megjegyezte még: ha továbbra is ilyen ütemben tudják a forintkötvényeket értékesíteni, akkor két-három hónapon belül mindenkinek egyértelművé válik, nincs szükség deviza-állampapír kibocsátására.
Az adósság elleni harccal kapcsolatban a paksi bővítés hitele is szóba került, mely Borbély László András szerint nem növeli az államadósságot. Elmondta: a hitelkeretről szóló megállapodás önmagában nem növeli az adósságot, csak a lehívott részlet számít majd. Az adósságkezelőnél úgy kalkulálnak, ha fennmarad a szigorú költségvetési gazdálkodás, azaz a beruházással együtt is három százalék alatt maradnak majd az éves államháztartási hiányok, akkor az adósságrátát nem növeli a hitel. Idén egyébként várhatóan nem hívnak le részletet a hitelkeretből.
mfor.hu
