Az eszmecsere célja az volt, hogy az érintettek a bértárgyalások végső szakasza előtt konzultáljanak a gazdaság helyzetéről és a várható inflációról, illetve a bérváltozások várható hatásáról az infláció alakulására - tudatta a találkozót megelőzően, még hétfőn Csató Judit, a jegybank kommunikációs osztályának vezetője az MTI-vel.
A találkozót követően Dávid Ferenc a munkaadói oldal szóvivője az MTI-nek beszámolt arról, hogy a munkaadói oldal kezdeményezésére jött létre a találkozó, amelyen Simor András, az MNB elnöke átfogó tájékoztatást adott a jelenlévőknek a magyar gazdaság helyzetéről. A jegybankelnök kiemelte: 2009-ben a vállalkozások jövedelmezősége és a foglalkoztatási adatok is romlottak. A gazdasági válságból való kilábalás a jövő év végén kezdődhet, és kedvező előjelek mutatkozhatnak az exportban már 2010 második félévében.
A munkaadói oldal szóvivője hozzátette: a jegybank elnöke nem kívánta orientálni a jelenlévőket, hogy milyen bérpolitikai elveket kövessenek, de bemutatta, hogy európai összehasonlításban a magyar minimálbér az átlagkeresetekhez való viszonyában - ugyanis ezt szokták mérni - a középmezőnyben van.
Dávid Ferenc jelezte: számára nyilvánvalóvá vált, hogy továbbra is óvatos bérpolitikára van szükség, mivel a magyar gazdaság teljesítménye nem olyan, hogy "nagyobb álmokat lehessen szőni".
Borsik János munkavállalói oldal soros elnöke arról számolt be, hogy a találkozón elhangzott: a gazdasági válságból való kijutást nehezíti a bankok visszafogott aktivitása, valamint "a munkanélküliség kedvezőtlen helyzete", ugyanis még 2010-ben is növekedhet a munkanélküliségi arány. Tájékoztatása szerint a jegybankelnök felhívta a figyelmüket, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott minimálbér nem jó sem a gazdaságnak, sem a versenyképességnek.
Az OÉT-ben zajló tárgyalások kapcsán, a minimálbérre, a szakmunkás bérminimumra és az országos bérajánlásra vonatkozóan Simor András konkrét javaslatokat nem tett - hangoztatta a munkavállalói oldal soros elnöke.
Hozzátette: kitértek a magyar munkanélküliség szerkezetére is, amelynek alapján az tűnik ki, hogy az elbocsátottak 80-90 százaléka nem, vagy alacsonyan képzett ember.
A szakszervezeteknek és a munkáltatóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy a kereseteknél - a nettó és a reálkereseteket tekintve egyaránt - a személyi jövedelemadó módosítása miatt nagyok a szélsőségek. Mégis olyan megállapodásra törekszünk, amely lehetővé teszi a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a helyi bérajánlások emelését is - mondta Borsik János. Hozzátette: reménykedik abban, hogy rövid időn belül tető alá hozható a jövő évi megállapodás a keresetnövelésekről a munkaadói, munkavállalói és a kormányoldal között.
MTI/Menedzsment Fórum
