A "Magyarországi válság" című tudósítások hangsúlyozták: a magyar kormány erőfeszítései arra irányulnak, hogy megnyugtassák a nemzetközi piacokat, az ország át fogja vészelni a pénzügyi válságot.
Simor András MNB-elnök az CNBC-nek elmondta, hogy Magyarország nem követi Izland útját, a két ország pénzügyi helyzete nem hasonlít egymásra. Bajnai Gordon gazdasági miniszter egyebek mellett rámutatott, hogy a magyar bankok rendkívül nyereségesek voltak az utóbbi években. Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is arról biztosított: a magyar bankrendszer nem az izlandi úton halad.
A CNBC kommentátora utalt arra, hogy Magyarország és Izland között több lényeges hasonlóság van: a folyó fizetési mérleg nagy hiánya, a hitelállomány gyors növekedése az utóbbi években és a devizahitelek nagy aránya.
Bartosz Pawlowski, a TD Securities pénzügyi tanácsadó cég szakértője rámutatott: Magyarország nem fogja követni Izland példáját. Az ország az Európai Unió tagja, máris segítséget kapott az Európai Központi Banktól, ezenkívül a magyar bankszektorban nagyon erős a külföldi jelenlét. A szakértő szerint Magyarország tanulmányozhatja és elkerülheti az izlandi összeomlást, egy sor jó intézkedést hozhat bankrendszere védelmében.
A CNBC riportere a Parlament épülete elől tudósított; arról beszélt, hogy a spekulánsok arra számítanak, Izland után Magyarország lesz a globális pénzügyi válság következő áldozata. Simor András úgy fogalmazott: a két országban csak az a közös, hogy mindkettő kicsi és termálvizekben gazdag. Kifejtette, hogy a kormány és a jegybank az elmúlt 10 napban fontos lépéseket tett: a kormány meghúzta a nadrágszíjat, csökkentette az idei költségvetés hiányát fél százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy a kisebbségi kormány képes-e határozott fellépésre, úgy felelt: a kormány mindent megtesz, amit tud ezekben a nehéz időkben. Arról is beszélt, hogy az 5 milliárd dolláros EKB-hitelkeretet nem a nemzeti valuta védelmére fordítják, hanem arra, hogy biztonsági hálót teremtsenek a devizapiacon. Kifejtette, hogy normális piaci körülmények között Magyarországnak nem volna szüksége a Nemzetközi Valutaalap segítségére, most viszont "őrült idők" járnak, amikor "őrült óvintézkedéseket" kell tenni. "Éppen ezt tesszük, olyan védelmi vonalakat emelünk, hogy a piac ne tartsa azokat érdemesnek megtámadni".
Simor András ahhoz hasonlította a piaci helyzetet, amikor egy csoport antilop rohan a szavannán, az egyikük 2 méterre lemarad, az oroszlánok utolérik és felfalják, majd a következő antilop után vetik magukat. "A kérdés tehát az, hogy Magyarország kellő védelmet kaphat-e az IMF-től, az Európai Bizottságtól, az EKB-tól és mindenki mástól, hogy a következő célpont biztonságban legyen?" - mondta.
Bajnai Gordon arról beszélt, hogy a világban pánik van és a befektetők néha álhíreket követnek. Néha egyesek pletykákat gerjesztenek, "láttunk néhány nagyon szándékos lépést bizonyos spekulánsok részéről Magyarország megtámadására". Arra a kérdésre, hogy miféle támadást hajtottak végre, kifejtette: támadás érte a forintot, megtámadták az államkötvényeket és néha részvényeket is, különösen az OTP-papírokat.
A CNBC úgy fogalmazott, egy kissé borúlátó kép alakult ki Magyarországról, különösen azután, hogy az MNB a forint védelmében szerdán rendkívüli intézkedést hozott az irányadó kamat emeléséről. A tévé szerint az Európai Unióban sokan tartanak a dominó hatástól.
MTI/Menedzsment Fórum
