Lázár János csütörtökön azt közölte, hogy felkérték a Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a mostani rendszert átalakítsák. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint az alábbi megoldásra várnak javaslatot:
- a versenyszférában engedélyezett 450 ezer forintos cafeteria keretből azt szeretnék, ha a jövőben a vállalatok 100 ezer forintot készpénzben fizetnének ki a munkavállalóknak, míg 350 ezer forintnyi összeget SZÉP kártyán kapjanak meg.
- a közszféra esetében pedig a 200 ezres keretből 100 ezer forintot szeretnének készpénzben kiosztani, 100 ezer forintnyi juttatás pedig SZÉP kártyára menne.
A javaslat egyébként nem áll távol attól a néhány hete megszellőztetett változattól, amely szerint a munkavállalók havi 20 ezer forinttal kaphatnának magasabb fizetést.
Miért kell változtatni?
Az ügy előzménye, hogy idén február 23-án a Luxembourgban ülésező testület úgy döntött, nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya és az Erzsébet étkezési utalvány rendszerének egyes elemei, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítására indított kereset Magyarországgal szemben az uniós bíróság előtt. A bíróság elsősorban azt kifogásolta, hogy a magyar kormány korlátozta a kibocsátók körét, így a más tagállamban letelepedett cégek magyarországi fióktelepei sem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ebből fakadóan hiányzik a szolgáltatás szabadsága, ugyanis nem különböztethetik meg hátrányosan székhely szerint a vállalkozásokat a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények.
Ötpontos kötelezettségszegés
A bíróság megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól.
- Az, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti az uniós irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
- Az a kikötés, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami hátrányos megkülönböztetés a bíróság szerint. A bíróság megállapította, hogy a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények a székhely alapján nem lehetnek hátrányosan megkülönböztetőek.
- A cafeteria-ügyben kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni egyes feltételeknek. Például annak, hogy a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. A bíróság arra emlékeztetett, hogy ilyen korlátozás nem járhat a szolgáltatók székhelye okozta hátrányos megkülönböztetéssel. A bíróság azt állapította meg, hogy a cafeteria ügyében ilyen hátrányos megkülönböztetés történt.
- A magyar jogi szabályozás a bíróság szerint azzal is sérti az irányelvet, hogy a kibocsátók minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen való jelenlétének megkövetelésével magyarországi telephely meglétét írja elő számukra. Ezzel megfosztja a más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat azon joguktól, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek. Ilyen kötelezettség pedig nem áll arányban a fogyasztók és a hitelezők védelmének céljával, mivel az az indoklás szerint kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhető.
- A bíróság arra is rámutatott, hogy a szerződések értelmében vett gazdasági tevékenységnek minősül olyan utalványok díjazás ellenében történő kibocsátása, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak a munkavállalóiknak fogyasztásra kész étel formájában természetbeni juttatást. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára ebben a tevékenységben fenntartott monopólium megsérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is.
A bíróság szerint az ilyen monopólium létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a gazdasági tevékenységből származó bevételeket a cafeteria ügyében a MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.
Ilyen az első 3D nyomtatóval készített épület
Idén biztosan nem változik semmi
Az uniós döntés ellen nincs jogorvoslat, az ítéletet a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. A döntésre a kormány rögtön válaszolt. A Figyelő szerint azonban a kormány egy több mint 300 milliárdos ágazatot szántana be a cafeteria-rendszer megszüntetésével, és nem igaz az, hogy erre az Európai Unió döntése miatt lenne szükség.
A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az uniós döntés követő rendkívüli sajtótájékoztatóján.
"Miközben tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a döntést, Magyarország kormányának elszántsága nem változott meg azzal kapcsolatban, hogy az Erzsébet-programot megvédje, megtartsa" – mondta a kormányszóvivő.
Közölte azt is, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.
Elmondása szerint az biztos, hogy a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.
Kovács Zoltán a döntést Magyarország és a magyar emberek számára kedvezőtlennek ítélte, és kiemelte, hogy egy sikeres, jól működő programról van szó. Mint mondta, az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre, ennek révén pedig több mint 600 ezren, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program.
Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy a piacról kiszorult francia cégek kártérítési igényt támaszthatnak a magyar kormány ellen, Kovács Zoltán azt mondta: "az egész ügy ebben az értelemben bűzlik", mert a multinacionális cégek feljelentése alapján született az eljárás, és ez szerinte "át is üt az ítélet tartalmán".
Készpénz jöhet a cafeteria helyett
A közelmúltban már megszellőztették, hogy a jelenlegi cafeteriarendszer “készpénzesítését” fontolgatja a kormány. A kormányfő meglátása szerint az Európai Bizottság “szétzúzta” a magyar cafeteriarendszert, ezért fel kell vetni, hogy az eddig “rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék.
Akár már májusban döntés születhet a cafetéria-rendszer átalakításáról. A Magyar Idők értesülései szerint mind a 4 millió munkavállaló 20 ezer forinttal többet kaphatna, a minimálbéresek havi juttatása pedig 140 ezer forint közelébe emelkedhetne, ha valóban átalakul a cafeteria rendszer és készpénz váltaná fel a mostani étkezési- és ajándékutalványokat.
Jól járhatnak a munkáltatók is
Fata László cafeteria-szakértő szerint mivel úgy kell átalakítani a keretrendszert, hogy az harmóniában legyen az EU szabályaival, s így akár külföldi cégek is beléphessenek a szolgáltatói körbe. Ez előreláthatólag pozitívan érintheti a munkáltatókat is majd, mert ha új szereplők lépnek be, akkor az eddigi állam által szabályozott monopólium helyett kialakuló piaci versenyben a munkáltató a számára legelőnyösebb szolgáltatást ajánló piaci szereplőt tudja választani.
mfor.hu
