Capital Economics: a bérnövekedés indíthatja be az inflációt

Makró

2017. december 11. 16:40

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságai a csaknem tíz éve nem látott ütemű harmadik negyedévi növekedés ellenére még kevés jelét mutatják a túlfűtöttségnek, de ha a költségvetési és a monetáris politikát a közeljövőben nem vonják feszesebbre, az már a makrogazdasági egyensúlytalanságok halmozódásának kockázatával járna.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics hétfőn ismertetett átfogó térségi tanulmányában közölte, hogy az egyedi adatokból elvégzett számításai szerint az általa vizsgált közép- és kelet-európai térség éves összevetésű átlagos növekedési üteme 5,4 százalék volt a harmadik negyedévben, 2008 óta a leggyorsabb.

A Capital Economics londoni elemzői hozzátették: saját modellszámításaik szerint a közép- és kelet-európai gazdaságokban az aggregált éves összevetésű bérnövekedési ütem a harmadik negyedévben 7,7 százalékra gyorsult az előző negyedévben mért 5 százalékról.

A ház szerint ez a bérnövekedési ütem a térség legtöbb gazdaságában nem összeegyeztethető az inflációs célokkal, és a maginfláció - jóllehet még mindig alacsony - máris egyértelműen emelkedő pályán van. A bérkiáramlás és az inflációs nyomás erősödésének egyik következményeként a térség gazdaságaiban megjelentek a külső versenyképesség eróziójának korai jelei. A leggyakrabban használt versenyképességi mérőszámok közé tartozik az effektív reálárfolyam, vagyis a kereskedelmi súlyozással számolt árfolyam az adott gazdaság kereskedelmi partnereinek inflációs rátájával kiigazítva.

A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy Közép- és Kelet-Európa összes gazdaságában emelkedett az effektív reálárfolyam az elmúlt egy évben, különösen markáns mértékben Lengyelországban és Csehországban.

A bér- és áremelkedési nyomás okozta versenyképességi erózió másik mérőszáma az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség. Magyarországon, Romániában és Csehországban ez a mutató az elmúlt egy évben 5-10 százalék közötti ütemben emelkedett, jelezve, hogy a bérek gyorsabban növekszenek a termelékenység növekedési üteménél - áll a Capital Economics térségi tanulmányában.

Az elemzők szerint mindez "nem, vagy legalábbis még nem" ugyanolyan jellegű túlfűtöttség, mint amilyet a térség közvetlenül a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt átélt. A hitelkiáramlás üteme mérsékelt, a kihelyezések zöme ma már egyre inkább helyi valutában, és nem devizában történik, emellett a régió gazdaságainak folyómérleg-pozíciója is sokkal egészségesebb, mint a válság előtt volt, és a tőzsdei árazások sem mutatnak túlértékeltségre.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Szolnokon épül a legnagyobb hazai energiatároló

Nem lesz olcsó eltárolni a napfényt

Óriási összegeket fordít a kormány energiatárolásra, ám rövid távon ez nem fogja megoldani az elektromos áram árának elmúlt hetekben tapasztalt extrém kilengéseit. Várhatóan csak az évtized végére létesülhet olyan tárolási kapacitás, ami valóban lehetőséget nyújt arra, hogy amikor túltermelés tapasztalható, a mínuszos árú energia se vesszen kárba.

Húzna egy nagyot Brüsszel a magyar nadrágszíjon

Az Európai Bizottság friss ajánlása szerint a magyar kormánynak 2027-re kellene megszüntetnie a túlzott államháztartási hiányt.

A kormány tervez valamit a külföldi építőanyag-ipari cégekkel?

Egy tervezet szerint Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY) néven egy új építőanyag-adatbázist hozna létre az állam, ahová gyártóknak, kereskedőknek, kivitelezőknek kell adatot szolgáltatniuk.

Beborult az ég Magyarország fölött: pesszimizmus lett úrrá a cégeken és a lakosságon is

A GKI konjunktúraindexe 13 havi mélypontjára esett novemberben. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága lényegesen romlott, a cégek áremelésre készülnek, a lakosság elégedettsége lényegesen csökkent.

Melléfogtunk az elektromos autózással? Durva lehetett a leépítés Észak-Magyarországon

A térség egyik legnagyobb munkáltatója több munkahelyet építhetett le, mint amit korábban gondoltunk.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma megérkezhetett az alföldi tanyavilágba

A felcsúti milliárdos nem foglalkozik hangfelvételekkel, hanem azt csinálja, amihez nagyon ért: vagyonkezelő céget alapít. Ebből sosem lehet elég.

Nagy Márton segít: így költheti el lakáscélra az időskorra félretett pénzét

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak két alkalommal, egyszer még idén, egyszer pedig március végéig tájékoztatniuk kell tagjaikat, mekkora nyugdíjcélú megtakarításuk áll rendelkezésre, és azt hogyan tudják lakáscélra elkölteni.

Nincs megállás, keddtől ismét változnak az üzemanyagok árai

Emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is.

Indokolatlan kincstári optimizmust olvastunk ki a nyugdíjkassza jövő évi terveiből

Jelentős bevételnövekedést vár a kormányzat 2025-ben szociális hozzájárulási adóból és társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alap javára, ám rejtély, hogy a kabinet mire alapozza a számokat. A nyugdíjakat jövőre is a tervezett, 3,2 százalékos inflációnak megfelelő mértékben fogják emelni, ami jócskán elmarad a bérek tervezett növekedésétől, azaz idős honfitársaink életszínvonala még jobban le fog maradni a gazdaságilag aktívakétól.

Ennyi lesz a minimálbér a következő három évben, itt vannak az adókönnyítés részletei is

Évente rendre 9, 3, illetve 14 százalékkal fog nőni a minimálbér 2025 és 2027 között. A garantált bérminimum jövőre 7 százalékkal lesz magasabb, az azt követő évekre az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembe vételével fogják meghatározni. A munkaadók a szociális hozzájárulási adóban könnyítést kapnak.