„A Duna ennyire alacsony vízállása olyan extremitás, amit korábban nem mutattak a klímamodellek. Esély sincs arra, hogy a következő hetekben ez a helyzet normalizálódik, ezért újra kell gondolni a paksi telephely hűtésének megoldását” – mondta a Trend FM adásában Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanára.
Aszódi szerint a Paks I. és a jövőbeli Paks II. erőművek is szükségesek lesznek a következő évtizedekben Magyarország villamosenergia-ellátásához, mert ez az erőmű adja a magyar villamosenergia-rendszer gerincét. Az erőművek hűtését azonban a jelenlegi, szivattyús rendszer helyett hűtőtornyokkal is meg lehetne oldani. A szivattyúk 100 köbméter vizet igényelnek másodpercenként, hűtőtornyok esetén ez az igény 2-3 köbméterre csökkenne. „Ezzel nulla terhelést adnánk a Dunának, mert egyáltalán nem vezetne hőt oda az erőmű” – tette hozzá.
Az erőmű leállítását rutineljárásnak nevezte. „Ez nem egy biztonsági okokból szükséges leállítás, hanem a normál üzem feltételei teszik szükségessé. Ha további, 40 centimétert meghaladó vízszint-csökkenés következne be, arra is van vészhelyzeti protokoll: úszó, generátorral működő szivattyúkat telepíthetnek, hogy fenntartsák a biztonsági hűtővíz szintjét” – mondta Aszódi.
Fotó: Klasszis Média / Vámosi Ágoston
A Duna vízállása és vízforgalma a mérések kezdete óta nem volt ennyire alacsony. A korábbi rekord mínusz 97 centiméter volt a paksi vízmércénél, péntek délután mínusz 125 centimétert ért el a folyó szintje. Az előrejelzés szerint jövő hét csütörtökre mínusz 134 centiméterig süllyedhet a vízszint. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint már a 700 köbmétert sem éri el másodpercenként a Duna vízhozama a paksi szelvényben, pedig tíz nappal korábban még 984,4 köbméter volt.
„A fixen telepített szivattyúk nem tudnak bármilyen körülmények között működni. A szűrők és a szivattyúk közötti térrészben a Duna vízállásánál ideális esetben 30 centiméterrel alacsonyabb a vízszint. Ha csökkentik az erőmű vízfelhasználását, tehát nem működtetik az összes szivattyút, akkor a vízszint-csökkenés ami a szűrők és a szivattyú között bekövetkezik, kisebb lesz” – mondta a BME Nukleáris Technikai Intézetének tanára.
Arról is beszélt, hogy a teljes erőmű leállítása után elsősorban az esti, éjszakai órákban lesz érzékelhető a 2000 megawatt hiánya az elektromos hálózatban.
Ez az ország villamosenergia-termelésének közel fele.
Az MVM csütörtökön arról írt, hogy a Duna alacsony vízállása miatt elkerülhetetlenné válik az erőmű teljes leállítása. Az álló blokkok hűtéséhez percenként 5 köbméter víz szükséges a szolgáltató tájékoztatása szerint.
„Rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködésben telepített Pajtás szivattyúk, amelyek biztosítják, hogy az atomerőmű álló blokkjainak lehűtve tartásához szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. A Pajtás szivattyúkból szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 darab tartalék, és további 13 készenlétben áll” – írja az MVM.
Aszódi arról is beszélt, hogy a Paks II. előkészületeinél már számítottak a tervezők a meder mélyülésére és a vízállás csökkenésére, ezért annak szivattyúit 2 méterrel lejjebb helyezték el a jelenlegi erőmű szivattyúihoz képest.
