A Capital Economics az egyenlegjavító program kapcsán elmondta, hogy a kormány ezúttal a piaci nyomás kényszere nélkül tett "bizonyos engedményeket" a valutaalapnak.
Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy Magyarország eddig általában csak akkor tett engedményeket, amikor a forint a 300 forint/eurós árfolyamszint fölé gyengült.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: az ő értelmezésük szerint az egyenlegjavító programban foglaltak azt mutatják, hogy a magyar kormány "végre szembesült azzal", hogy mennyire súlyos a valutaunió válsága.
A cég szerint bár az év korábbi szakaszában az volt az uralkodó nézet a piacokon, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) hosszabb távú refinanszírozási műveletei és a Görögországnak nyújtott újabb segélyek véget vethetnek az euróválságnak, ma már úgy tűnik, hogy a válság vége még mindig több évnyire van.
Emellett most már a magyar választási ciklus is kezd szerephez jutni, mivel a kormány nyilvánvalóan igyekszik elkerülni, hogy az euróválság bármilyen átszűrődő hatása éppen a 2014-es választások hajrájában sújtsa a magyar gazdaságot.
Mindez a Capital Economics szerint azt is jelenti, hogy a kormány inkább előbb, semmint később - vagyis a következő 6-9 hónapban - szeretné az IMF/EU-megállapodás megkötését. Ha ugyanis az egyezmény ezen az időtávon belül létrejön, és népszerűtlen reformintézkedéseket is tartalmaz, a kormánynak még maradna ideje arra, hogy a választások előtt támogatottsága helyreállítására összpontosítsa tevékenységét - fejtegették a cég elemzői.
A Capital Economics a kormányzati makrovárakozásokat "ambiciózusnak" nevezték. Kiemelték azt a véleményüket, hogy az euróövezeti recesszió mélyül, és ez erőteljesen sújtani fogja a magyar exportot, amely jelenleg a magyar gazdaság egyetlen hajtóereje. A belső fogyasztás a feszes hitelkondíciók és a költségvetési szigor miatt ugyanis még mindig zsugorodik.
A ház elemzői mindezt összegezve közölték, hogy az idén 1,5 százalékos, és jövőre is még 0,5 százalékos visszaesést várnak a magyar gazdaságban.
MTI
