A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 0,25 százalékponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A Commerzbank szerint IMF-megállapodás hiányában a magyar piaci kockázati környezetre a megoldatlan euróövezeti válság "folyamatos ellenszele" hat, és ez gyorsan "viharossá fokozódhat", ha az európai politikai döntéshozóknak a továbbiakban sem sikerül egyezségre jutniuk az euróválság megoldási módjáról.
A helyzetet csak rontja, hogy az új inflációs jelentés alaposan megemelte a várható magyarországi inflációs pályát, és ez azt jelenti, hogy a magyar inflációs ütem "legalább 2014-ig" a 3 százalékos célszint felett marad.
Ezeknek a tényezőknek valójában "egyre nehezebbé kellene tenniük" a monetáris tanács enyhítésre hajló négy tagja számára a kamatcsökkentéseket, ám a mostani és az augusztusi kamatcsökkentési döntések megmutatták, hogy a testület többsége nem veszi figyelembe ezeket az alapvető meggondolásokat. Ennek alapján a Commerzbank elemzői szerint azzal kell számolni, hogy még az idei év vége előtt 6,00 százalékra csökken tovább a jelenlegi 6,50 százalékról az MNB-alapkamat.
A ház szerint "ez nem jó hír a forintnak", és csak akkor várható, hogy a forint tartósan a 280 forint/eurós árfolyamszint alá erősödik, ha már látótávolságba kerül az IMF-megállapodás.
A Goldman Sachs szerint a monetáris tanács külsős tagjai a vártnál kisebb súllyal vették figyelembe az MNB felülvizsgált makro-előrejelzését, amelyben jelentősen megemelt középtávú inflációs pálya szerepel. A GS londoni elemzői szerint ez óvatosabb jegybanki kamatpolitikai hozzáállást igényelne.
A Goldman Sachs szerint a monetáris testület külsős tagjai ugyanakkor azt sem tartják nagy kockázatnak, hogy a magyar gazdaságban a válság során végbement, állandósult kibocsátási kapacitásveszteség csökkenthette a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását.
A cég mindezek alapján jelenleg azt várja, hogy 2013 végéig a monetáris tanács további 1,00 százalékponttal 5,50 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot, ha a piaci körülmények ezt megengedik.
A GS szerint alapvető középtávú kockázatokat látnak a forintra a magas devizaadósság, a magas külső finanszírozási igény és a strukturális jellegű növekedési problémák miatt. A GS szakértői szerint ezek a kockázatok szűkítik a monetáris enyhítés mozgásterét, különösen addig, amíg nincs megállapodás az új finanszírozási programról az IMF-fel és az EU-val.
MTI