Az amerikai gazdaság jelenlegi ismereteink szerint nincs recesszióban, és nem is lesz abban. Ez újdonság, mert a közvélekedés recessziót jelez előre, de ma nem 1929-33-at írunk. Az ideológusok válságról beszélnek, de az Egyesült Államok valójában növekszik, sőt Európa sem tartózkodik negatív tartományban. Lehet, hogy az uniós növekedés nem éri el a két százalékot, azonban a gazdaság még mindig növekszik. Vagyis a fejlett világban egyelőre még nincs reálgazdasági recesszió, magyarázta a közgazdász.
12 százalékos kamat nem jótékonykodás
A másik folyamat az állami beavatkozások módszere, amely nem egyszerű pénzkihelyezés, vagyis nemcsak odaadják pénzt és hagyják futni vele az érintetteket. Egy kombinált beavatkozás történik, amelyben a legfontosabb elem, hogy hagyják a piacot működni, és azt is engedik, hogy a versenytársak megvegyék a csődbe jutott bankokat, ami ellenséges kivásárlás, véli Csaba László.
A Merrill Lynch eladása nem az amerikai adófizetők ügye, hanem egy piaci megoldás. Más cégeket (például a Lehman Brotherst) hagytak bedőlni. Továbbá akik kaptak állami forrásokat, azok igen kemény feltételekkel jutnak pénzhez. Például a bajba jutott AIG biztosító 12 százalék kamatra kapta a "segélyt", miközben az infláció négy százalék. Így nem meglepő, hogy a nagy vállalatoknál ezres tételekben folyik a létszámleépítés, ami nemcsak a biztonsági embereket és a titkárnőket érinti, hanem a menedzsmentet is.
Egy további fejlemény, amiről szintén keveset beszélnek, hogy az FBI elkezdett vizsgálódni. Komoly könyvvizsgáló cégek fogják majd megállapítani, kinek mekkora felelőssége van a vezetőségekben.
Mai ismereteink szerint itt lehetnek Enron-szerű ügyek: utóbbi esetben a vezetőség egyik fele 25 évet kapott, a másik fele az együttműködés miatt 7-8 évet fog ülni, és emellett teljes vagyonelkobzással is sújtották a korrupt menedzsereket. Szóval itt nem az történik, amit mi Közép-Európában megszoktunk: ha valaki rajta veszik, akkor semmi baj, majd kinevezik máshová.
Amerika nem Magyarország
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben arról beszélt amerikai példákra hivatkozva, hogy a piaci fundamentalizmus csődöt mondott. Csaba László szerint ennek ellentmondanak a tények, és a miniszterelnök feltehetően nem ismeri ki magát elég jól a makroökonómiában.
Tény, hogy Angliában államosítottak egy céget, amely Gordon Brown miniszterelnöknek nem az első tévedése volt. Európai szinten sem arról van szó, hogy a kormányok felelőtlenül gazdálkodó alapokat állami pénzből mentsenek ki, hanem hogy a szabályokat betartassák.
Itt is erősen felmerült a felelősség kérdése, és az állami beavatkozás azt is célozza, hogy a terheket valamiképp megosszák. De itt nem az a gyakorlat, mint ami Magyarországon. Például ha a MÁV csődbe menne, akkor egy kis sztrájk után újra százmilliárdokat kapna, a felelősséget senki sem vizsgálja, és minden megy tovább a régiben, hozott fel egy példát Csaba László.
Vagyis – teszi hozzá - Gyurcsány Ferenc meggondolatlanul tesz kijelentéseket a kapitalizmusról. Az amerikai válságkezelő megoldások nem szocialista elképzelésekből fakadnak: utóbbiaknál senkit sem érdekelt, ha veszteséget termelt az állami cég vagy bank.
Az USA-ban viszont kőkemény piaci alapú megoldásokat alkalmaznak. Annyira kemények a határok, hogy az amerikai kongresszus betette azt a kitételt is, hogy maximalizálták a kereseteket.
Ennek célja, hogy a "hullarablásból", a likvidálásból vagy az ellenséges kivásárlásból ne lehessen extraprofitot zsebre vágni. Ez logikus lépés is, hiszen az amerikai bankrendszer negyven százalékkal kevesebbet ér, mint egy évvel korábban, és ezen az áron már jól be lehetne vásárolni.
Persze a miniszterelnök azért veti fel a kapitalizmus haláláról szóló elmélkedéseket - fűzi hozzá Csaba László -, hogy megmagyarázza, miért nem kíván a szociális rendszerhez hozzányúlni. De hát most nem erről van szó, hanem az állam szabályozó és törvénybetartató szerepének erősítéséről. Ezek a szabályok implicite idáig is fennálltak, csak éppen nem tartották be őket.
Amikor a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzálogbankokat kimentették, a Wall Street Journal feltette a kérdést: kell-e ezt csinálni? A kritikáknak lett hatásuk, és ma már nem konszolidálnak automatikusan olyan cégeket, amelyeknek a részvényesei milliárdosok. Végignézik, ha bedőlnek, vagy hagyják, hogy ők fizessék a költségek kétharmadát, és kapnak valami kárenyhítést. Vagyis az amerikai segélycsomag egy nagyon kemény gyógymód.
Jelentős a hitelválság kockázata
Nekünk abszolút jó hír, ha nem lesz recesszió, de azért nem érdemes hátradőlni, figyelmeztet a közgazdász. Az nem igaz, hogy a jövő évi költségvetési tervezettel minden rendben van. A nem első osztályú nagy adósok számára, mint Magyarország, ez a helyzet azt jelenti, hogy effektíve nincs pénz a hitelpiacokon.
Egy ilyen eshetőséget érdemes lenne megvizsgálni egy vészforgatókönyvben, és azt is érdemes lenne kutatni, lassul-e emiatt a gazdasági növekedés. Reméljük, hogy az illetékesek már készítenek ilyen számításokat, tette hozzá.
A kormány jövőre három százalék feletti GDP-t vár, ami Csaba László hihetetlenül optimistának tart. Szerinte idén és jövőre inkább a két százalék tűnik reálisnak. Ha lassul az export és csökken a foglalkoztatottság, valamint a beruházások volumene is kedvezőtlenül alakul, akkor a gyorsulás elképzelhetetlen.
Fennáll annak a lehetősége is, hogy jövőre nagyfokú bérkiáramlás révén serkentenék a gazdaságot. Ennek azonban erős korlátai vannak. A költségvetésnek ilyen ügyekben a finanszírozhatóság érdekében visszafogottan kell eljárnia. A bérkiáramlás azonban feltehetően nem lesz brutális, hiszen azt – helyesen - az állami szektorban is megfogták.
A magánszektorban meg csak azért emelkednek a bérek, mert lépést kell tartani az állami fizetésekkel. A bérkiáramlás megfogása már csak az infláció miatt is elengedhetetlen, magyarázta Csaba László.
A közgazdász úgy véli: összességében a költségvetés egy irreleváns dokumentum, hiszen optimista a GDP és az infláció tekintetében, valamint az export és a foglalkoztatás sem úgy fog alakulni, ahogy tervezik.
Varga M István
Menedzsment Fórum
