- Hogy látja a magyar eszközök kilátásait az Európai Bizottság szerdai döntése után, mely szerint megkezdhetjük a hiteltárgyalásokat Brüsszellel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)?
- Rövidtávon már látszanak ennek a pozitív jelei, hiszen megszűnt egy fontos bizonytalansági tényező, a tárgyalások megindulása mindenképpen pozitív fejlemény. Az első reakció a piacon a shortok zárása volt szerda délután, akik a forint további gyengülésére vagy a magyar kötvényhozamok emelkedésére számítottak, azok zárták pozícióikat a kedvező hír hatására.
Azonban sok külföldi befektető továbbra is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a kormány valóban strukturális reformokat akar végrehajtani. Vagyis a bemutatott programok gyors és hatékony végrehajtásával kapcsolatban vannak még fontos kérdések. A befektetők abban kételkednek, hogy a jelenlegi magyar kormány képes és hajlandó fájdalmas intézkedéseket meghozni a magyar lakosság számára ahelyett, hogy a cégeket adóztatná tovább. A jelenlegi kormány az elmúlt két évben nem adott túl sok okot arra, hogy fenntartások nélkül elfogadják a befektetők a mostani bejelentéseket.
- Ön szerint könnyű tárgyalásokra számíthatunk az IMF-fel a következő hetekben-hónapokban?
- Ez csak Orbán Viktoron, illetve a magyar főtárgyalón múlik. Szerintem ha ők világos hajlandóságot mutatnak arra, hogy a problémákat strukturális megoldásokkal kezeljék, akkor az IMF boldogan nyújt segítséget. Ugyanakkor én azt látom, hogy az igazán komoly, fájdalmas intézkedések, mint amiket például Romániában néhány éve meghoztak, Magyarországon továbbra is elképzelhetetlenek a kormány szerint. A tárgyalások kulcsa az lesz, milyen strukturális lépésekre lesz hajlandó a kormány. Megszorításokat mindenki tud hozni, de a lényeg az adósságráta fenntartható csökkentése.
- Az IMF nélkül lehet esélye a túlélésre Magyarországnak?
- A túlélésre mindenképp lehet esélye. A kihívások komolyak, hiszen olyan népszerűtlen intézkedéseket kell meghozni, melyeket a kormány nem akar meghozni, mivel ezekkel az emberek szemében népszerűtlen lesz. Ha viszont továbbra is halogatják ezeket az intézkedéseket, akkor azzal ellenszegülnek az IMF-nek és az EU-nak. Ezeket a lépéseket mindenképpen meg kell tenni a következő két-három évben, ha most nem veszik hozzá a bátorságot, akkor később sokkal durvábban kell meglépni őket, és akkor azt látjuk majd, amit Romániában: 20-30 százalékkal csökkenteni kell a közalkalmazottak fizetéseit és a nyugdíjakat, mert senki nem lesz hajlandó finanszírozni tovább Magyarországot.
A piacon a legnagyobb kérdés most az, hogy a magyar kormány csak időhúzásra játszik, időnként bedob egy pozitív üzenetet, hogy rövidtávon megakadályozza a forint további gyengülését és a kötvényhozamok emelkedését, vagy valóban elszánta magát a reformokra. A külföldi befektetők jelentős része azt gondolja, hogy az előbbi forgatókönyv az igaz. Ők a következő hónapokban a most bemutatott tervek megvalósulására, törvénybe ültetésére lesznek kíváncsiak, illetve arra, milyen gyorsan sikerül ezeket megvalósítani.
- Mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem javasolt kategóriában vagyunk, azonban a leminősítések után nem indult el jelentős külföldi tőkekivonás, ahogy arra korábban a szakemberek többsége figyelmeztetett. MI lehet ennek az oka?
- Ebben szerepe van annak, hogy a magyar kötvények egy tekintélyes része egy befektető, a Templeton Investments kezében van (mfor.hu szerk: Már 1100 milliárdnyi magyar kötvény van egy 38 éves ember kezében), másrészt pedig tavaly jelentős tőkebeáramlás volt a feltörekvő európai országokba, amiből Magyarország is profitált.
- Hogy ítéli meg az eurózóna jövőjét? Az erősebb fiskális unió a helyes út?
- Jelenleg az euró legnagyobb problémája a demokrácia. A politikusok időről-időre halogatják a népszerűtlen intézkedések meghozatalát a választások miatt. Szerintem Görögország jó eséllyel ki fog lépni az eurózónából, saját kezükbe veszik a sorsukat. Olaszország és Spanyolország talán meglépi a szükséges intézkedéseket, így ők megúszhatják a komolyabb következményeket. Az eurózóna azonban csak akkor maradhat életben, ha Németország is beleegyezik a fiskális unióba, ez lesz a következő évek nagy kérdése.
- A görögök kilépése mikor válhat ténnyé?
- A jövő hónapban választások lesznek, és van arra esély, hogy EU-ellenes pártok szerzik meg a többséget, akkor szerintem elindul a saját útján Görögország. Ha azonban az Uniót támogató pártok maradnak hatalmon, akkor maradhat a jelenlegi modell a megszorításokkal. Én most ötven-ötven százalék esélyt látok erre a két forgatókönyvre.
- Egy görög kilépés nem okozna komoly sokkot a piacnak? Vagy ezt már beárazták?
- A piac jelenleg Olaszországra és Spanyolországra fókuszál, szerintem a választások után Franciaországot is elő fogják venni. Görögország kilépése az eurózónából csak felerősítené ezeket a folyamatokat.
- Amerikában számít újabb mennyiségi lazításra a jelenlegi program júniusi kifutása után?
- Én most kevés esélyt látok a QE3 programra, mivel a gazdaság elég erősen növekszik, és a munkaerőpiacról is kedvező hírek érkeztek. Emellett érdemes megnézni a jelenleg is zajló első negyedéves gyorsjelentési szezont, mely hemzseg a pozitív meglepetésektől, a cégek mintegy 80 százaléka a vártnál jobb számokkal állt elő. Ráadásul a cégek nagy számban döntöttek részvényvisszavásárlások mellett, amivel összesen mintegy 300 milliárd dollárt juttatnak vissza a befektetőknek, akik ezt majd várhatóan elköltik. A fentiek miatt szerintem ha lesz is QE3 program, akkor az csak arra év második felében kerülhet sor, ha romlanak majd a gazdasági adatok.
Beke Károly
mfor.hu
