A korábbi hónapokban a tervezettnek megfelelően alakult az államháztartás helyzete: az első hét hónapban 913,1 milliárd forintos hiányt regisztráltak, miközben a prognózis 908,6 milliárd forint volt. Augusztusban az előzetesen tervezett 87,5 milliárd forinttal szemben 69,1 milliárd forint lett az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemlélet, helyi önkormányzatok nélkül). Az év első nyolc hónapjában így összességében 982,3 milliárd forintos hiányt mutatott az államháztartás.
Ez a GDP 3,9 százaléka, illetve az éves terv 64,2 százaléka. Az első háromnegyed évre tervezett hiány Veres János tájékoztatása szerint az önkormányzatok nélkül eléri az 1204,2 milliárd forintot, ami a GDP 4,8 százaléka, idézte a minisztert az MTI.
Az államháztartás GDP arányos hiánya (ESA'95) az idén a már korábban jelzettel azonos lehet, tette hozzá Veres János. Az év egészére nem változott a prognózis május óta: a PM azzal számol, hogy a pénzforgalmi hiány 2007-ben – önkormányzatok nélkül – 1529 milliárd forint lesz. Ez a GDP hat százalékát teszi ki, míg az önkormányzatokkal együtt 6,4 százalékát.
A miniszter keddi bejelentése szerint szeptemberre 200,1 milliárd forint, az év egészére 1.529,4 milliárd forint hiányt vár - önkormányzatok nélkül - a Pénzügyminisztérium. Jövőre ugyanakkor kedvezőbb lehet az államháztartás helyzete, részben a megtakarításoknak, részben a gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően: a PM előrejelzése szerint az államháztartás GDP arányos hiánya 4,1 százalék lesz.
A korábban prognosztizáltnál az idén 186 milliárd forinttal több bevétellel, illetve 179 milliárd forinttal több kiadással számol a tárca. A többletbevételek közül a gazdálkodó szervezetek befizetései 15 milliárd forintot, a fogyasztáshoz kapcsolt adók 68 milliárdot, a személyi jövedelemadó 10 milliárdot, a tb-alapok és az elkülönített állami pénzalapok 93 milliárdot jelentenek.
A többletkiadások közül 60 milliárd forintot jelent a MÁV többlettámogatása, 30 milliárdot a központi egyensúlyi tartalék visszapótlása, 40 milliárdot a kockázati tartalék növelése, 34 milliárdot a többlet-nyugdíjkiadás, 15 milliárdot pedig a többlet gyógyító-megelőző kiadás.
A negyedéves számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2007 második negyedévében csupán 1,2 százalékkal, az év első felében pedig 1,9 százalékkal növekedett, ám - Veres János mai bejelentése szerint - az idén 2,2 százalékos bővülési tervet nem módosították.
Rossz hír, hogy a 2007-eshez képest a jövő évi számokat ugyan magasabbra tervezi a minisztérium, és a szerdán a kormány elé kerülő tervekben 2,8 százalékos bővülés szerepel, ám ez elmarad az eddig ígért 3 százalékos gazdasági növekedéstől. A miniszter a 2009-re tervezett (és a konvergenciaprogramban is szereplő) GDP-növekedést és államháztartási hiányt továbbra is elérhetőnek tartja.
Nem ad túl sok örömre okot a PM inflációs előrejelzése sem. A miniszter tájékoztatása szerint a tárca megemelte inflációs prognózisát: 2007-ben 7,5 százalékos fogyasztói áremelkedést vár a korábbi 7 százalékkal szemben. 2008-ra az új prognózis 4,5 százalék szemben a korábbi 3,5 százalékkal, idézte Verest az MTI.
Az elmúlt hónapok többleteit - az eredeti, tavaly megfogalmazott pprognózisokhoz képest - javarészt az eredményezi, hogy a vártnál nagyobb mértékben nőttek egyes adóbevételek. Így a személyi jövedelemadóból, a társadalombiztosítási járulékból és a jövedéki adóból is több folyt be a tervezettnél. Emellett a kiadási oldalon az egészségbiztosítási és a társadalombiztosítási alapok is többlettel zártak.
Arra, hogy az egészségbiztosítási alap pozitív legyen, évek óta nem volt példa. A minisztérium a folyamatosan javuló államháztartási adatok ellenére az éves hiányszámot továbbra sem kívánja módosítani. Indoklásuk szerint ennek a konzervatív tervezés az oka.
